Szerintetek kinek van igaza, nekem vagy anyámnak?
Sziasztok!
Tegnap volt nagymamám születésnapja. Nagyon jó viszonyban vagyunk, pl. a barátomat először neki mutattam be, csak aztán a szüleimnek.
Vettem neki egy orchideát a diákmunkával keresett pénzemből, és a szüleimmel együtt mentünk volna felköszönteni.
Anyám elkezdte, hogy ilyen ronda ajándékot még nem látott, ő szégyelli így magát a nagyi előtt (anyám anyja), úgy, hogy apámmal volt saját ajándékuk, és hogy ha a nagyi azt mondja, hogy tetszik neki, az csak kegyes hazugság.
Erre én, hogy ne foglalkozzon az én ajándékommal, és hogy szomorú, hogy az anyját ilyen hazugnak tartja.
Erre megpofozott, én aztán meg sípcsonton rúgtam. Ha apám nincs ott, hogy visszatartson minket, összeverekedtünk volna.
Ők átmentek tegnap, én ma felköszönteni a nagyit, aki nagyon örült az ajándékomnak, az éjjeliszekrényére tette. Elpanaszoltam neki az otthoniakat, megvigasztalt, mint egy igazi anya.
Egy órája értem haza, anyám nekemesett, hogy hol voltam, mire én: "Annál, akit anyámnak tekintek." Komolyan is gondoltam.
Bevonult duzzogni a szobájába.
16/L
A kérdésre a válasz: neked.
Ha jól sejtem, nem vmi jó a viszonyod az anyukáddal.
Neked van igazad...
Persze máskor, ha tényleg nem kell magad nagyon megvédeni, Te ne sűlyedj tettlegességig, még ha jogos is lenne.
A bántalmazó anyáddal, még mihamarabb szakítsd meg a kapcsolatot, véglegesen.
#2. Ja, tiszta állatkert.
Mi pedig, normális emberek, itt nevetünk rajtuk, mintha egy virtuális állatkert lenne... Mert mi jobbak vagyunk.
De ez nem elég.
Érzékeltetnünk is kell velük, így kommentet is írunk, ha az nem is a kérdésre vonatkozik.
Nem "normális", de válaszodnak nem volt semmi értelme, nem közölték vele semmit, csupán lekezelő voltál...
Másrészt itthon ez az állapot a családokban nagyon gyakori, ennél sokkal durvább dolgok is előfordulnak, relatíve gyakran.
Szerintem nem így zajlott az egész, a pofon előtt biztos mondtál valami mást is. Kihúztad a gyufát, te tudod miért. Az, hogy belerúgtál megbocsáthatatlan. Anyaként mondom, hogy ha megutne a gyerekem, nem bocsátanám meg. Mondjuk nem is pofozkodom, de el tudom képzelni, hogy egy 16 éves csitri kiprovokálja és meg is érdemelje.
Szóval el tudom képzelni, hogy te provokáltad ki, meg is érdemelted.
Ha tényleg bántalmazó közegben élsz akkor visszavonom, de a leírtak alapján kételkedem az igazadban.
Mondom ezt egy nem verekedős kamasz lány anyukájaként.
A sípcsonton rúgás valóban erős. Még ha ellököd véletlen, mert ki akarod védeni a pofont, azt mondom oké.
De a sípcsontba rúgás az már inkább indulatos támadás, hisz nem védekezésből rugdos az ember általában
Egyébként meg túl sok a kérdőjel a sztoriban. Mesélj részletesebben.
Én mondjuk amikor anyám megütött 15 éves koromban, akkor a szociális munkás előtt mondtam neki, hogyha mégegyszer hozzám ér, akkor eletöröm a kezét... A szociális munkás is mellém állt.
Értsük már meg, hogy megütni a gyereket BŰNCSELEKMÉNY és minden joga megvan megvédeni magát!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!