Miért nem lehet elfogadni, hogy engem nem érdekel semmi sem és nem szeretnék tanulni?
24-es Nem? Nem egészen értem, hogy konkrétan mire gondolsz. Vannak barátaim stb., szóval ilyen szinten nyilván nyitott vagyok az emberek felé, viszont nem szeretnék emberekkel foglalkozni vagy hasonló.
A média vagy a művészeti szakok sem érdekelnek, sőt művészeti szakokra fel sem vennének, hiszen sosem tanultam ilyet, esélyem nem lenne az alkalmasságin. Szakmát sem szeretnék tanulni, nem értem, hogy miért jön mindenki az okj-val. Nekem nem a tanulással van bajom, nem a tanulnivaló mennyiségével van bajom, nem a tanulnivaló nehézségével van bajom, nem a képzés időtartamával van bajom stb., hanem azzal, hogy tudom, hogy ennek így semmi értelme nincsen, mert nem érdekel és nem szeretem. Szakmák között sem tudok mondani semmit sem, amit szívesen elvégeznék, érdekel és azzal szeretnék foglalkozni, így ugyanez lenne a helyzet.
Bármit dolgoznék, mármint nincsen semmilyen tervem, hogy én ezt és ezt szeretném csinálni. Munka mindig van, lehet választani. Korábban pékségben dolgoztam, de igazából ezen kívül is van csomó, ahová felvennének pl. bolti eladó, mehetek postára, felszolgálónak vagy pultosnak vagy adminisztrációs munkák is vannak. Nem tudom, hogy mit fogok csinálni 10 év múlva, de ez akkor is így lenne, ha tanulnék vagy már lenne egy szakmám.
"semmi értelme nincsen, mert nem érdekel és nem szeretem"
Nem csak annak van értelme, ami érdekel és/vagy amit szeretsz. Az orvosok se szeretik, hogy olyan sok ember beteg lesz, de attól még meggyógyítják őket - és ennek nagyon is van értelme. Egy csomó embert meg pl. baromira nem érdekel mondjuk a halászat, de attól még nagyon is van értelme annak is.
Tehát ne azt keresd, hogy mi az, amit szeretsz meg hogy mi az, ami érdekel (ez a módszer eddig amúgy sem vált be), hanem keresd azt, hogy melyik munkák szerinted a legértelmesebbek, és hogy ezek közül melyeket tudnád végezni a képességeid alapján. Ha több ilyen is van, akkor ezek közül válassz pl. annak alapján, hogy melyikre lennél leginkább hajlandó napi nyolc órában. Ha úgy érzed, hogy az értelmes munkák közül te egyikre se lennél képes (akkor se, ha továbbtanulnál), akkor válassz olyan munkát, amivel az ilyen értelmes munkákat végző emberek munkáját segíthetnéd (pl. ha tanárnak nem lennél jó, legyél pedagógiai asszisztens vagy iskolatitkár, ha orvosnak nem lennél jó, legyél műtősfiú, stb.).
Ha valakit semmi az ég világon nem érdekel, az mentális betegség. Én ezt az amerikai utcai drogosok szintjére tudom rakni, akik egész nap az utcán drogoznak. Teljesen megértem a szüleidet, hogy ennyire kiakadtak. Eddig abban a hitben voltak,hogy felneveltek egy egészséges gyereket. Aztán most meg koppantak, mert rájöttek, hogy baromira életképtelen vagy. Én is,mint a többi válaszoló kiraktalak volna már.
Ha ennyire megfelelő volt neked a pékséges eladói munka, akkor miért nem csinálsz legalább egy pék OKJ-t? Meddig akarsz még ebben a langyos vízben fetrengeni és eltartatni magadat a szüleiddel? És igen, az is eltartás,ha te elmész dolgozni, és csak pár 10 ezret adsz haza. Mert a való életben albérlettel,rezsivel,kajával együtt minimum 150 ezer a megélhetés 1 főnek. Így már nem is olyan jó a 170 ezres pékáru eladói munka,ugye?
De milyen életet szeretnél? Meg fogsz elégedni majd a minimál életeddel, mint valami buddhista? Nincs valami elképzelésed, mint külön lakhatás, világlátás vagy család? Van olyan ismerősöm, aki ezt csinálta, hogy 3-4 szakra is járt meg középfokú képzésekre, de egyikből sem kapott papírt, mert mindig meggondolta magát. 35-40 évesen is újra beült párszor a padba. Kidobott idő és nagyon sok kidobott pénz volt. Most a gyerekeinek is marha jó példa a sok be nem fejezett iskola, miközben agitálja őket, hogy de ők tanuljanak rendesen. És hiába van száz év tapasztalata, a HR-esek nem tudják kipipálni a rubrikát a papíron, aztán mindig csak bosszankodik, hogy 20 évvel fiatalabb, hozzá nem értő emberek "parancsolgatnak" neki, mert ők lerakták azt a fránya diplomát, ami ugye semmire nem jó. Vállalkozáshoz is jó lett volna legalább az a középfokú papír azon a területen, hogy a saját útját járhassa, amihez otthon is ezerszer megkapta a támogatást, csak végre csinálja is végig, amibe belekezd. De így marad a sok túlóra, mert a pénz meg kell az életszínvonalhoz (amire irigy), és a féltékenykedés azokra, akik végigcsinálták (pl. testvér, feleség, barátok). És persze mindig mások hibája, hogy nem tudja megvalósítani a terveit vagy legalább nyugiban lenni.
A nemszeretem dolgok olyanok, mint a mosogatás vagy a gyomlálás, sosem szabad azt nézni, hogy még mennyi van, csak nekiállni az elején és mindig a következő lépést nézni, akkor nem megy el az idő a hisztivel és több marad a vidám dolgokra. És hidd el, jó érzés az, ha elismernek és büszke lehetsz magadra. Mindennek meg van az ideje. Ha annyira töketlen vagy, hogy eldöntsd, mit akarsz az élettől, tedd bele egy kalapba azt, amit nem annyira utálsz és mondjuk közel van, és húzd ki, de aztán már ragaszkodj hozzá és csináld végig.
Szeretnék dolgozni és majd élni az életemet, de nem vágyom semmilyen extra dologra, nem szeretnék családot sem, nem szeretnék világot látni stb. Én sem ebben nőttem fel, a környezetemben sem ezt látom. Nekünk mindenünk megvolt, ami alap, szükséges és nélkülözhetetlen, de pl. sosem jártunk nyaralni, programokra vagy költöttünk "luxus" termékekre.
Én pont azt szeretném elkerülni, hogy elkezdjek 3-4 szakot, középfokú képzéseket és így tovább, mert ahogyan te is leírtad, ez mind csak kidobott idő és pénz. Én nem egy ideális, álom munkát vagy képzést kergetek. Csak tudom, hogy semmi értelme nincsen végignyögni valamit, ha nem veszem komolyan és semmit nem akarok kezdeni vele, mert így semmi eredménye nem is lesz. A nulla minden többszöröse nulla és így nulla munkának nulla lesz az eredménye.
"nulla minden többszöröse nulla " - így van. Nem szabad erőltetni olyat tanulni, ami 0 érdeklődést vált ki benned. De hát felnőtt vagy, állj munkába és határozottan mondd, a te utadat akarod járni. Azt sajnálom, hogy elviccelted azt a kérdést, mi akartál lenni 3-4 éves korodban, az egy olyan pont lett volna, amiről indulva segíthettünk volna, esetleg a mostani szakodat is nevesíthetnéd.
De körvonalazódott bennem, hogy a Te esetedben a fizikai munka segít. Volt nekem is ilyen időszakom, és határozottan állítom, hogy segítő lesz neked is. Rengeteg álláshirdetés van, vágj bele!
39 na igen, nem véletlen, hogy a Szilícium-völgyiek nem így nevelik a gyerekeket!
de ezzel kapcsolatban már visszamenőleg a kérdező nem tud tenni. Előre nézni! fizikai munkát kell vállalnia, és magától rájönnie, mit akar, és mi az ő útja!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!