Miért nem lehet elfogadni, hogy engem nem érdekel semmi sem és nem szeretnék tanulni?
válasza:Köszönöm a válaszokat!
Én igazából tényleg azt nem értem, hogy miért lenne értelme elvégezni egy olyan képzést, ami nem érdekel és amivel nincsen semmilyen célom. Én tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok munkakörben elvárt a szakirányú végzettség vagy akár nem teljesen szakmába vágó állások megpályázásánál is jól jöhet és előnyként szolgálhat egy akármilyen végzettséget igazoló oklevél. Viszont szerintem csak akkor éri meg igazán elvégezni egy képzést (legyen szó akár szakmáról, akár egyetemi képzésről), ha az embert valóban érdekli is, mert csak akkor fogja rászánni a kellő időt és energiát, ami ahhoz kell, hogy jó szakemberré válljon a saját területén, értsen az adott területhez, használható tudásra tegyen szert, gyakorlatot szerezzen és így tovább. Én például nem érzem, hogy a jelenlegi szakomon van értelme güriznem bármin is, ha nincsen vele semmilyen konkrét célom és nem érdekel eléggé, mert így nem lesz tényleges eredménye. Nyilván nehezebb végzettség nélkül boldogulni, de azért így is lehet találni munkát (ha nem is legkényelmesebbet, ha nem is a legjobban fizetőt stb., bár mondjuk én egy pékségben dolgoztam és szerintem teljesen elviselhető volt) és én még fiatal vagyok, nem az egész hátralévő életemre tervezek... lehet, hogy pl. x év múlva találok majd egy jó lehetőséget vagy később már rájövök, hogy mivel szeretnék majd foglalkozni vagy akármi. Nem ezzel nyugtatom magam stb., de valóban igaz az, hogy még bármi történhet és senki nem tudja előre megjósolni, hogy mit hoz a jövő.
Én tényleg úgy érzem, hogy engem nem érdekel komolyan semmi sem. Nincsen hobbim. Legalábbis olyan hobbim nincsen, amit ténylegesen az adott tevékenység puszta élvezetéért csinálnék. Ha kell elfoglalom magam (pl. olvasok, festek, tanulok, filmet nézek), valamit pedig "muszáj" csinálni (pl. sport), de őszintén szólva nem nevezném ezeket hobbinak. Vannak barátaim, de nekik sincsen semmilyen hobbijuk és együtt is max. beszélgetni, sétálni, enni, filmezni, társasozni szoktunk. A családban mindenre van példa pl. pedagógus, egészségügyi dolgozó, szakmunkás, vállalozó, vendéglátásban dolgozó stb., szóval tényleg minden. Gyerekként még persze nekem is volt mindenféle vágyam, össze-vissza, max. tűzokádó sárkány vagy revűtáncos nem akartam lenni, de azon kívül minden...szóval erre aztán nem lehet építeni. Munkák tekintetében sem tudnék mondani semmit sem, ami vonzana vagy kifejezetten azt szeretném csinálni.
Aki pedig csak a szokásos "nem akar dolgozni" stb. szöveget ismételgeti annak csak felhívnám a figyelmét arra, hogy pont arról van szó, hogy én el szeretnék menni inkább dolgozni, minthogy feleslegesen tanuljak és ez alatt a szüleim eltartsanak szintén feleslegesen.
válasza:
válasza:És mit szeretnél dolgozni ?
Nem kötelező továbbtanulni,de amíg otthon lakhatsz és a szüleid támogatnak sokkal könnyebb .Majd amikor el kell költöznöd,és fenntartanod magad, az albérletet,a kajádat,a rezsidet ,és ha szeretnéd a szórakozásodat finanszírózni 150-200 ezer forintból ,akkor rájösz ,hogy nem olyan nagy buli eladónak meg pultosnak állni napi 12 órában .
Mást nem is fűznék ehhez hozzá.. Ha nem akarsz diplomát oké,de valamit kezdeni kéne ( persze nekünk mindegy ) magaddal,valamilyen szakképesítés,nyelvtanulás ,stb
válasza:média, vagy művészeti szak?
amúgy meg én is kidobnálak otthonról, hamar meggondolnád magad
kíváncsi vagyok amúgy milyen jövő képed van, mit fogsz dolgozni a te elképzelésedben például 10 év múlva
Nyugavér emberek.
Nehogymár ne lehessen jövője valakinek, azért mert nem akar diplomát. Emiatt az idióta felfogás miatt nincsenek lassan értékteremtő szakemberek. Pedig valakinek építőipari szakembernek is lennie kell a mérnökök tömkelege alatt. Például.
Meg ha már itt tartunk azt a pékárut is ki kell adnia valakinek, mikor a művészettörténészek iskolába menet megveszik a reggeliüket ;)
A kérdezőnek nem büdös a munka, akkor meg minek kellene utcára tenni mindjárt? Azért mert még nem tudja mit szeretne kitanulni?
Kedves kérdező!
Én megértem az álláspontpdat. A helyedben kerek perec megmondanám a szüleimnek,hogy nem érdekel a szakom, időpazarlásnak tartom és emiatt nem fogom elvégezni. Nagykorú vagy, előbb utóbb meg kell érteniük a te döntésedet. Egyezzetek meg egy bizonyos összegben, amit leadsz nekik havonta. Ezzel is látják majd,hogy nem vagy már gyerek és komolyan gondolod ezt a munka dolgot.
Mire rájössz mivel szeretnél foglalkozni, vagy eljutsz oda hogy külön életet élj, már -ha ügyes vagy- lesz egy alaptőkéd. Nemtudom ez mivel rosszabb egy olyan diplománál, amiben nem szeretnél dolgozni, mert nem szereted és csak a társadalmi nyomás kedvéért végezted el.
18/L
válasza:"kíváncsi vagyok amúgy milyen jövő képed van"
Nincs neki, épp ez az.
válasza:#27
Bőven jó megoldás lenne egy OKJ, csak kérdés, hogy a kérdező hány évet fog még gondolkodni, hogy "mi legyen, ha felnőtt lesz".
Megoldás lehet szakmát tanulni, esetleg munka mellett, egyik régi osztálytársam is ezt teszi, aki abbahagyta az egyetemet és nincs most más elképzelése.
válasza:"Nehogymár ne lehessen jövője valakinek, azért mert nem akar diplomát. Emiatt az idióta felfogás miatt nincsenek lassan értékteremtő szakemberek. Pedig valakinek építőipari szakembernek is lennie kell a mérnökök tömkelege alatt. Például.
Meg ha már itt tartunk azt a pékárut is ki kell adnia valakinek, mikor a művészettörténészek iskolába menet megveszik a reggeliüket ;)
Eddig teljesen igazad van, tényleg.
"A kérdezőnek nem büdös a munka, akkor meg minek kellene utcára tenni mindjárt? Azért mert még nem tudja mit szeretne kitanulni?"
Igen. Mert ha ő képes lenne többre is, mint kiflit sütni, akkor nagy pazarlás lenne részünkről, a társadalom részéről hagyni, hogy tényleg egész életében csak kiflit süssön, miközben talán kiváló orvos is lehetne belőle. Azzal, hogy kitennék őt otthonról, valószínűbb, hogy beindítanák az agyát végre, hogy kialakulhasson benne, hogy mi érdekli, mint azzal, ha csak hagyják őt a langymelegben félgőzzel eléldegélni. A saját érdeke is, meg mindenki más érdeke, hogy minél előbb elkezdje őt érdekelni valami, mert ha csak tíz-húsz év múlva jön rá, hogy mi érdekli, sokkal nehezebb lesz visszaülnie az iskolapadba, hogy kitanulja, mint most, fiatal aggyal lenne.
Nem az a fő baj, hogy nem akar továbbtanulni, hanem hogy semmi sem érdekli. Ez nem normális. Pszichés probléma is lehet, ami talán egyre nagyobbra dagad majd. Ezért kéne ebből kizökkenteni - amire jó mód lehet, ha arra kényszerítik, hogy eltartsa magát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!