Szerintetek önző dolog a párommal a részünkről, hogy a kapcsolatunk fontosabb mint az előző kapcsolatból származó gyereke?

107.

Látom nem érted. A kérdező logikája mentén, amit pár kommentjében felvázolt, a párjának nem kell úgy szeretnie màr a gyerekét, mert nem ő neveli. Én erre reagáltam, hogy esetleg a kérdező szülei is, megszűntek őt szeretni, mikor elköltözött?

#108 Nem bántás, de beszélgethetnél a gyermekkorodról egy pszichológussal. Ha lesz vagy van gyereked, ne add tovább neki a saját frusztráltságod.

Nem minden szülő kéri számon. És ha "lelép" a gyerek, ott már gondok vannak családon belül.

110es, ha neked olyan csodás, szerető, veled azonos értékrendet képviseő párod van akkor miért vagy itt gyakorin a nap 24 órájából legalább 15öt? Állandóan itt élteted az abortuszt meg a meglévő gyerek letojását.

Az én nemzőm is olyan volt mint a kérdező faszija, lelépett az új luk miatt, az lett neki a fontosabb aztán meg mikor szakítottak, jött volna és nem értette miért nem foglalkozom most már én vele, meg öreg korában miért kell elfekvőben lennie mikor kifizethetnék neki egy jó ellátó intézményt is.

Egyébként, ha már szóbahoztátok a pszichológusokat, friss olvasnivaló:

[link]

#108 igen, a gyerekvállalás lemondással is jár. Mi ebben az újdonság?

Pont azért önző a kérdező, mert apuka a saját kényelméről(és a kérdezőjéről) nem akar lemondani.

Én is szívesen aludnék hétvégén 9-ig, de a gyerekeim ébresztenek. De ezt vállaltam, amikor a gyerekeket terveztük.

Ha a saját kényelmem és a páromé mindennél fontosabb, akkor nem vállalok gyereket.

Ettől függetlenül, számomra megérte. Mert nekünk így is kényelmes, hogy vannak gyerekeink. És ugyanolyan fontos számomra a férjem, mint a gyerekeim. Férjemért is hozok áldozatokat, ha a helyzet azt kívánja. És ez fordítva is igaz. És a gyerekeinket is arra próbáljuk tanítani, hogy nekünk, a szüleiknek is vannak igényei.

Igen .És mondom ezt úgy,hogy nálam jobban kevés ember ellenzi,hogy "rágyógyulj" a gyerekedre ,kishercegnek szólítsd,és lesd minden óhaját-sóhaját ezzel életképtelen önző ,nárcisztikus döggé nevelve. Soha nem is neveltem így a sajátom . A te hozzállásod még meg tudom érteni ha nagyon akarom , itt a párod a problémásabb eset . Rosszindulat nélkül mondom,hogy nagyon gondold át,akarsz -e vele közös gyereket,mert az emberek nem változnak ,és ez könnyen megismétlődhet azzal a gyerekkel is .

A láthatás elmaradásával egyrészt az a baj,hogy csalódást okoz a saját apja neki, kelletlennek érezheti magát egy idő után ,ha elég idős már hozzá ,akkor szépen össze is rakja fejben a dolgokat .Ezáltal veled sem lesz jó kapcsolata ,úgy érzi te fontosabb vagy az apjának ,ő pedig egy púp a hátatokon.És valljuk be,ennek van is valóságalapja a kérdésed alapján .Másrészről a másik szülő is számít a láthatásra,lehet neki is programja a gyerek nélkül ,ez nem csak nektek jár ,elvégre két szülője van .

Amúgy ez mind csak szervezés kérdése,ha akrjátok meg lehet mindent oldani,úgy,hogy senki ne érezze rosszul magát,se te,se a gyerek .Ti viszont nem is akarjátok.