Miért van annyi egyedülálló fiatal anya manapság?

Nem vagy közellenség, csak beszűkült gondolkodású vagy. Elolvasnám az irományaidat, mert az, aki nem érti az életet, ritkán ír jól. Az, hogy megírtad ezeket, nem teljesítmény. Amúgy okés, vannak jó dolgaid. De ahogy az emberekhez és kapcsolatokhoz állsz, az siralmas. Márpedig egy kapcsolatnál pont ez dominál.

Én korábban válaszoltam, hogy több év házasság után váltunk el a férjemmel. Nem gondolom ennek ellenére, hogy elrontottam bármit is. A gyerek születése volt a töréspont, akit mindketten akartunk, nála akkor bekattant valami, amit nem lehetett előre látni, ha nem a megismerkedésünk után 7 évvel jött volna a gyerek, hanem 10, akkor sem lett volna másképp. Nem hibáztatom magam azért mert őt választottam. Amúgy ha nem lett volna ez a döntésünk, nem született volna meg az én csodálatos lányom. Már ezért megérte "tévedni".

Azt kéne megérteni, hogy nem attól jó egy döntés, hogy együtt maradtok, ha közben nem vagytok boldogok és nem rossz döntés elválni, ha nagyon más irányba fejlődtök. A válás nem kellemes, de nem tragédia. Mondjuk én 33 évesen szültem nem fiatalon, de sosem varrtam senki nyakába a gyerekemet és egyedül tartom el magunkat. Az anyám meghalt amikor a lányom 9 hónapos volt. Az élet nem fekete és fehér.

Erős a gyanúm, hogy neked, kérdező, még egyáltalán nem volt párkapcsolatod. Még olyan sem, hogy csupán randiztok, együtt töltitek a szabadidőtöket, szexeltek, és pár hónap után valami miatt véget ér. Szerintem te olyan szűz vagy, mint egy szerzetes.

Namost innen osztani az észt a párkapcsolatok mikéntjéről, az nekem kb. olyan, mintha egy vak ember színekről beszélne nekem.

Az már külön vicc, hogyha a vak ember a sokadik reakcióra sem veszi észre, hogy ő van fordítva bekötve...

"Ha megszületne, akkor foggal-körömmel együtt kéne maradnom a feleségemmel, akkor is ha rossz a kapcsolat, és még azt az illúziót is fent kéne tartani a gyerek előtt, hogy minden rendben. Ez nagy kereszt, de a gyerek lelki nyugalmáért én mindent megtennék. Sokan nem tudnak ebbe belegondolni, mert egyszerűen érzelmileg nincsenek azon mélységi szinten. "

Ez nem mélység, hanem végtelen ostobaság. A gyereknek nem azzal teszel jót, ha egy hazug, rossz kapcsolatban élsz és megjátszod előtte, hogy minden rendben. Ezek a gyerekek felnőtt korodban csak lenéznek majd érte, hogy egy hazug, képmutató életet mutattál. Ha olvasott ember vagy (mert ezt állítod magadról, ugye?) Akkor épp elég szépirodalmi példát látsz erre. Amúgy a férjem jelszava is mindig az volt: ha anno a szülei elváltak volna, most nem lenne ennyire lelkisérült. Az unokahúgaim könyörögnek az anyjuknak hogy hagyja ott az alkesz apjukat. De ő is foggal körömmel ragaszkodik a nagy büdös semmihez. Eredmény: három okos, szép, fiatal nő, akik nem akarnak soha családot, mert azt csak szenvedésként tudják elképzelni. Lenézik a gyenge anyjukat, aki megalkuszik a semmiért. És még sorolhatnám. Az életet nem lehet és nem is kell előre kiszámított formulák alapján élni. Én is azt gondoltam, hogy a házasságom örökké fog tartani, sosem akartam elvált nő vagy egyedülálló anya lenni. Most mégis büszke vagyok magamra, hogy helytállok és tudom, hogy jobban nevelem a lányomat így, hogy nem vagyok boldogtalan és éjjel a magánytól nem zokogom tele a kispárnámat. Mert nincs rosszabb a társas magánynál. Most egyedül vagyok, de nem vagyok magányos, és ez óriási különbség.

A gyerek nem hülye! Ha megutáljátok egymást, mégis HOGYAN és MIÉRT játszanátok el a boldog párocskát? Hidd el, lenne ott veszekedès, és a gyerek HALLANI FOGJA! Tényleg ostoba vagy...

Ha a nő 15(!!!) év után válni akar, mégis mi a francot csinálsz? Megfenyegeted, hogy megölöd, vagy mi a franc?! Gondolkozz már...

Van egy utópisztikus elképzelését, azzal kapcsolatban, hogy hogy KELLENE az embereknek élniük.

Addig nincs baj, amíg nem kell a valósággal szembesülnöd, amíg nem kell a kis, biztonságos világodból kimozdulnod.

Azt hiszed, mindent irányíthatsz, mindent megtervezhetsz, mindenre felkészülhetsz.

Én se hinném, hogy lett volna párkapcsolatod.....gondolom, annyira véded a belső énedet, hogy senki se volt elég jó.

Tehát olyan lehetőséget kaptál, hogy megismerd az emberek őszinte véleményét. Elgondolkodtatott?

Mit voltál képes profitálni belőle?