Érdekelne, hogy anyaként mit szólnátok hozzá, ha a 30 éves fiatok hazavinne egy 19 éves lányt, és együtt élnének?
szitu: a fiatok még otthon lakik a szülői házban, de külön kis lakrésze van, saját, külön bejáratú ajtóval, kulccsal, és dolgozik, eltartja magát, és a még tanuló (középiskolában végzős, évvesztes, nem bukott) párját is eltarja.
De onnantól kezdve mégiscsak eg tető alatt éltek egy tinikorból éppen csak kikerülő lánnyal.
Nem is vele lenne a gond... de nem jutna eszetekbe, hogy vajon a 30 éves, lassan krisztusi korba érő fiatok miért egy éppen hogy nagykorú "kislányt" (még szakma, érettségi, tapasztalat nélkül, munka és pénz nélkül) választott magának, miért nem valakit a saját korosztályából?
Most túl azon , hogy szerelmes. Az előző kapcsolata és e között nem telt el még egy teljes hét sem. Előző párja 10 és fél évvel volt fiatalabb nála, azt is hazahozta, alig két évig együtt éltek, őt is eltartotta, az a lány szintén érettségi évében költözött össze vele.
"És a szülők nem tartják el a gyereküket csak azért, mert már máshol él, nem a szülői házban?"
Én úgy tudom, valamennyi zsebpénzzel segítették az előző kislányt, a mostanit nem tudom.
Elmondhatatlanul le voltam taglózva magam is a szülők reakciójától, nem tudom hova tenni. Egyrészt anyai szívemnek hízelgő, hogy megbíztak a fiamban, és szerették, másrészt nem értem. Ahogy írtam is, én a lányomat fordított helyzetbe lebeszéltem volna egy ilyen kapcsolatról/összeköltözésről...
# 51
Az én legidősebb gyerekem már 40 elmúlt... a mostani rendszert már nem követem, hogy hány éves korig mi jár...
Szerintem az van akkor, hogy ez a kislány vagy menekült otthonról a bántalmazások miatt, vagy egyenesen ki is dobták, tehát megmondták neki, hogy le is út, fel is út.
De hát miért nem beszélgetsz velük, vagy miért nem jön le a szüleiről, hogy valami nem stimmel velük?
Azt gondolom, magad is infantilis vagy, amiért kívül esnek a látótereden azok a dolgok, amikből megérthetnéd jobban a helyzetet.
(Azt rontottad el a fiad nevelésében, hogy nem adtál meg neki olyan dolgokat, amik neked magadnak sincsenek meg.)
A fiad is infantilis emiatt, és valamilyen módon egy szinten van ezekkel a gyerekekkel.
"Szerintem az van akkor, hogy ez a kislány vagy menekült otthonról a bántalmazások miatt, vagy egyenesen ki is dobták, tehát megmondták neki, hogy le is út, fel is út."
Jajjj... az én páromat se nem bántalmazták, se nem dobták ki például, egyszerűen hozott egy döntést, és aszerint cselekedett. Egyszerűen jóval nagyobb volt a szabadság iránti igénye, mint amit a szülői környezet biztosított. (ami szülői környezet kb a tök átlag volt)
# 55 Mert a szülők teljesen átlagosnak és normálisnak tűnnek, nem tapasztaltam semmi kirívót, gyanúsat, ami bajra utalt volna.
A lányok és szüleik interakcióit szintén kedélyesennek, szeretetteljesnek láttam... persze lehet más is, de amit nekünk mutatnak, az szlengesen szólva O. K.
A fiamnak megadtam, amit tudtam, ami tőlem telt érzelmileg és anyagilag is.
57:
Az egyik ismerősöm azzal büszkélkedik, hogy az 5 éves kislánya egyedül jár az oviba oda-vissza, pedig 20 perc az út, és a kislány is büszke erre.
Rajta kívül mindenki más látja, hogy ez nem O.K., csak ő nem.
De, persze, mondjuk rá azt, hogy ez teljesen oké, ha a kislánynak is, meg az apjának is oké, és élvezik.
Csak aztán ne álljunk ott értetlenül, ha valami kirívó dolog történik, mért történt vajon. Persze, minden normális, minden jó, megfelelő, mégis valami abszurd élethelyzetbe torkollt. Akkor most miért is kérdezősködik a Kérdező? Mért nem érzi azt, hogy ezzel a helyzettel minden oké?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!