Meg lehet szokni a nagycsaládot?

Mi hárman voltunk. Anya-apa-én

Párom családja viszont nagyon nagy. Nagynénik, nagybácsik, sok-sok testvér, azok sok-sok gyerekeivel.

Tavaly karácsonykor döbbentem rá mekkora is a család (mindenkinek valami kis apróság kB 40 ezer Ft-ba került :D)

Nagyon nehéz megszokni, amikor náluk vagyok, mindig jön valami rokon+gyerekek.

Alig várom már hogy elkoltozzunk és csakis ketten legyünk (ő persze hetente párszor haza akar menni + néha testvéreihez). Nem mondom hogy ne menjen majd, persze, ha hiányoznak neki, de én pl a két szülőmhöz is csak ritkán megyek, akkor se sokáig :D

Hát én utáltam, hogy gyakorlatilag néha volt olyan időszak, hogy minden hétvégén szülinap, névnap, összeröffenés, vigyázni a gyerekre, stb.

Marhára jól esett a napi 8 óra munka + 2 óra utazás mellett még a hétvégéimet is ilyen szarságokra áldozni.

Persze, ha nem ment az ember, akkor sértődés, "ott lesz a vasárnap pihenni", stb.

Eljöttem jó messzire, és végre nyugalom van, a párom meg én osztjuk be az időnket, nem kell boldog-boldogtalanhoz alkalmazkodni, bájologni fél napokat, stb.

ebben nőttem fel, nem az, de nem tudtam megszokni sosem, gyerekként még csak-csak elvoltam, de mikor pénteken meló után még süssek, szombaton "buli", és ha négykor le akartam lépni "jaj, még ne", stb., és van fél vasárnap nyugim.

Kösz, ne!

Most hazamegyünk félévente,4 havonta, akkor okés, elmegyünk arra a pár helyre, de amúgy mi osszuk be az időnket, nem kell 10 másikhoz alkalmazkodni, stb. Sokkal jobb és kiegyensúlyozottabb az életünk.

Gratulálok a lepontozónak!

Köszi... idióta.

Egyéni. Sok mindent meg tud szokni az ember, ha úgy nő fel, de nem akármit. Egy remetealkatnak pokoli lehet az ilyesmi, de annak is, aki egyszerűen szeret magának tervezni és ténykedni, nyilván a szűk család más.

De én a szűkebb családommal is viszonylag kevés kapcsolatot tartok, pedig szeretjük egymást. Pokoli lenne valakit minden héten felhívnom, a saját anyámmal nem tettük azt, miután elköltöztem tőle. Ilyen típusúak vagyunk, no.

A hétvégén pedig tudokmit csinálni a saját házamban, kertemben, valamikor túrázni is kell, így sincs elég idő mindenre... Engem határozottan zavarna, ha mennem kéne másokhoz. NÉHA, ha szüksége van rá, az OK, de minden hétvégén, dehogyis.

#5: Ott lesz a vasárnap pihenni... Aha. Ott a ház, a kert (néha muszáj befőzni a rengeteg gyümölcsöt, de a fűnyírás is lehet sok), lehet, hogy az embernek MUSZÁJ 10 órás teljesítménytúrára mennie, mert egész héten ült és nem bírja és amúgyis le akar nézni egy hegyről, ahol nincs ember... Nekünk egyes szombatok nagybevásárlók, az egész nap rámegy parányi rokonlátogatással. S ugye, az ember szeretne otthon ülni, kenyeret és sütit sütni és kész. Napokig. Hetekig.

A párommal nem vagyok extrém energikusak, szükségünk van sok itthoni nyugalomra. Egy nagy családi nyüzsi szombatonként pont a hátunk közepére kellene.

Azt hiszem, ebbe nem gondolnak bele azok, akik szerint ott a vasárnap pihenni. S akármilyen trükkös hobbink, szenvedélyünk lehetne, ami időrabló.