Élettársak/házastársak ti is így vagytok vele, és aki igen, meg lehet ezt szokni?

Mi fél évig dolgoztunk úgy, hogy ő csúsztatott éjszakás-délutános, én pedig nappalos, szóval ha nem túlórázott, du 5-től hajnali 3-ra ért haza (én 6-kor keltem), ha sok volt a munka, nem is találkoztunk, csak hétvégén. Nem, nem lehet megszokni:S Ha tovább tartott volna, szerintem nagyon próbára teszi a kapcsolatunkat. Van valakid, de soha nincs veled.

Az, hogy a párod 3 műszakban dolgozik, talán abból a szempontból jobb, hogy néha melletted van. Viszont így sokkal rosszabbak azok a hetek, amikor nem alszik veled, ismét meg kell szokni az egyedüllétet. Szerintem egy idő után alkalmazkodsz majd hozzá, és azokon az estéken hosszú fürdőket veszel, belemélyedsz egy könyvbe vagy filmbe, vagy találsz valami mást, amit egyébként nem tennél, ha a férjed otthon lenne. Lefekvés előtt, ha tudsz, válts vele pár szót telefonon: engem ez mindig megnyugtatott. Ha már így alakult, próbáld meg kihozni belőle a legjobbat.:)

Nekem sosem volt ilyen gondom, de most a párom 2 napja újra dolgozik, míg egy jó ideje már mindig itthon volt velem. Nagyon szokatlan, pedig most délelőtti műszakban van, ma felébredtem, kicsit csináltam valamit, már itthon is volt. Este valószínűleg kevésbé fog hiányozni, ama idő nagyobb részét tipikusan úgyis külön töltjük, ki-ki a saját gépe előtt, csak ő 5-6 órával hamarabb fekszik, mint én. Azért biztos hiányozni fog, tipikusan át szoktunk azért mászkálni egymáshoz... De annyira nem lesz vészes, mindig jól bírtam az egyedüllétet. Csak most már vele jobb :)

Amikor 12 órában dolgozott s épp éjjel, na az volt rossz. Sosem láttam. Úgy 1 órát volt fent, evett, amúgy vagy aludt, vagy dolgozott. Brrrr. Viszont cserébe voltak szabad hetei...

Mivel én itthon dolgozom és tanulok, úgy tudtuk megoldani, hogy én is úgy ütemezem a dolgaimat, ahogy az ő műszakja esik. Mondjuk az éjszakás az nekem kínszenvedés, szerintem lassan ki is dőlök, majd reggel jön mellém :)

Egyébként első időkben elég nehéz volt, amikor még nem tudtam ezt teljesen megoldani, de szépen lassan hozzászoktunk. És igyekszik elérni az egyműszakos rendet, szerencsére van rá esélye a mostani helyén.

Nálunk a férjem 2-2-be járt 12 óra folyamatosba én meg 4-"4"be (azért "" mert volt, hogy a 4 pihenőmből be kellett mennem 1 esetleg 2 napot pluszba) folyamatosba. Akkor volt olyan, hogy 2 napot nem is találkoztunk. Azt most már jobb a helyzet, mert itthon vagyok a csöppetegünkel :) és minden nap látjuk egymást és tudunk beszélgetni is.

Hozzászokni?- Nem csak elviselni