Máshol is irigyek a középkorú nők a fiatal lányrokonaikra? Hogy rivalizálhatsz valakivel, akivel 15-20 évvel ezelőtt babáztál és mesét olvastál neki?

Ne legyünk már ennyire képmutatóak. Az összes vendégségben, aki nem kér süteményt annak két kézzel tömik a pofájába. Főleg azok, akik szeretnek főzni, sütni. Legközelebb pedig még többen fogják szívni a vérét, mivel a kedves házi gazda rendszeresen ezen fog élcelődni.

Remek példa, hogy a legtöbb magyar divatnak gondolja a ételallergiát és azért is olyan kaját ad a vendégnek.

Vagy az alkoholt is mindig tukmálják olyanokra, akik nem isznak. Valamiért az emberek imádnak tukmálni.

Egyébként meg, ha nem tudnak leakadni a témáról és ennyire szúrja a szemüket nem kell találkozni. Felnőtt nő vagy és el tudod dönteni, hogy mit akarsz enni, inni.

"Gondolom, dietetikus hallgatóként az első főiskolai naptól kezdve azt hiszed, te vagy a téma szakértője és osztod az észt, ha kérik, ha nem. "

Így van. Amit az egyetemen tanulsz az szart sem ért. A cukorbeteg nagyi viszont mindent tud, főleg a táplálkozástudományról. Jegyezd meg egy életre.

Miből gondolod, hogy irigyek rád :)

Az említett korosztály vagyok. Világ életemben 50-52 kiló között mozgok, de soha senki semmilyen megjegyzést nem tett.

Ha minden nőrokonoddal megromlott a kapcsolatod a fogyásod miatt, akkor talán nem mindenkiben, hanem benned van a hiba. Mint az autópályán szembejövő sok őrült, ugye?

Rám nem irigy senki. Sőt, megszoktak dicsérni, hogy milyen csinos vagyok, szép a hajam, stb. Mindig van egy-egy kedves szavuk.

Kajákban válogatós vagyok, de nem a diéta miatt, nem diétázom, csak vannak olyan ételek, amiket gyerekkorom óta nem szeretek. Nyilván ez már nem fog megváltozni. Ha kajálós összejövetel van, akkor általában többféle étel van, és van olyan is, amit szeretek. Ha nem kajálós összejövetel, csak megkínálnak azzal, amit éppen főztek, akkor normálisan megmondom, hogy nem vagyok éhes, nemrég ettem, nem szeretem.

De a sütiket imádom :D Azt nem nagyon szoktam visszautasítani :D

Egyébként meg olyan még sose volt, hogy semmit sem fogadtam volna el. Szerencsére nem olyan tukmálósak az ismerőseink, vagy legalábbis én nem csinálok belőle ügyet. Ha 3x elmondják, hogy egyek még, de már tele vagyok, akkor sem eszem többet. Én ezt nem érzem támadásnak, nem bunkóságból mondják, csak szeretnének jó vendéglátók lenni.

"Ha nem volt téma régebben, hogy mit eszel, honnan jutott eszükbe, hogy nézzék, iszol-e üdítőt?"

Próbáld ki. Ha csapvizet kérsz egy rokon nénitől, mikor ott van nála a finom cukros üdítő, úgy néz rád, mintha te adogattad volna a szögeket, mikor Jézust keresztre feszítették.

Kérdező, mivel az általad leírt reakciók nem egyetlen embertől származnak, én is azt mondanám, hogy lehet, hogy a stílusoddal van baj. Ugyanakkor megértelek, én soha nem ettem olyat, amit nem akarok. Nem szeretem az "udvariasságból csinálj meg bármit" attitűdöt. Ha valamit nem eszek, akkor azt nem eszem meg sehol. Úgy érzem, a saját családommal lehetek ennyire őszinte. Igen, nem halok bele, ha rántott húst eszek, de a néni se hal bele, ha nem eszem meg.