A nővérem örökké gyűlölni fog? Hogy lehetne újra jó a kapcsolatunk? Lefeküdtem a párjával.

"pár hét volt az egész"

Nem kérdezted meg a nővéred, hogy mit szólna, ha járnál a pasival. Nem is mondtad neki, hogy figyu, ez van. Titkolóztál. Tehát te is tudtad, hogy rossz dolog, amit teszel, hogy normális ember igenis lát ebben kivetnivalót.

Én csak egy kérdést tennék fel: Ha tényleg nem kellene ezen a nővérnek problémázni, mert akkor épp nem voltak együtt, akkor miért kellett titokban tartani? Na ugye!!!??? Mindenki érzi, hogy ez szemétség volt a hugica és a pasi részéről is.

Én annyit tudnék neked tanácsolni kedves kérdező, hogy hagyd a tesódat most gondolkodni, hadd legyen túl az első sokkon. Ezt az egészet először a férjével kell tisztáznia, majd veled... Ne siettess semmit, ne ronts még jobban a helyzeten!!!

"Mindig számíthattam rá,olyan volt,mint a legjobb barátnőm."

Gratulálok, szépen megháláltad, hogy jó nővéred volt. Én sem bocsátanám meg soha. Becsaptad, és hátba döfted a testvéredet, csodálkozol, hogy látni sem bír? Ezek után jogosan érezhetné, hogy SOHA, SENKIBEN nem mer megbízni, mert ha a saját húgától ezt kapta, mit várhat idegen emberektől? Nem csodálkoznék, ha évekig, vagy véglegesen feléd sem nézne.

"Nem akarták, hogy fájjon a nővérnek, ezért titkolták??? Hát épp ezért meg sem kellett volna tenniük!!!"

De nem voltak együtt, akkor talán az ő gondolkodásukban fölösleges is lett volna megemlíteni neki. Nem mindenki ugyanúgy gondolkodik; és lehet nem tudták, hogy ez ha majd időközben derül ki esetleg fájni fog a nővérnek / egyáltalán nem is gondolták, hogy tudni fogja (meg ha tudni fogja, olyan rosszul érinti).

"lehet nem tudták, hogy ez ha majd időközben derül ki esetleg fájni fog a nővérnek / egyáltalán nem is gondolták, hogy tudni fogja (meg ha tudni fogja, olyan rosszul érinti)"

Senki nem TUDJA, hogy a másik hogy fog reagálni akármire. Erre való az empátia. Hogy belegondolok, hogy lehet, hogy nem fájna neki, de lehet, hogy igen. Minimális emberség.