Miért nem akarja a férjem, hogy találkozzak a szüleimmel?
A férjemmel egy éve vagyunk házasok és van egy fél éves kisfiunk. Három éve vagyunk együtt. A házasság előtt én a szüleimmel laktam, csak a lagzi után költöztem hozzájuk (férjem, anyós, após). Tudni kell azt a férjemről, hogy eléggé kemény fejű tud lenni, de idáig szerencsére jól együtt tudtunk működni és nem voltak komolyabb vitáink sem.
A pici megszületése után viszont teljesen el akar tiltani a szüleimtől. Azt sem akarja, hogy elmenjünk hozzájuk és ők se jöjjenek ide . Maximum akkor ha valami ünnep van, esetleg születésnap.
Már számtalanszor próbáltam ezt vele szépen, csúnyábban is átbeszélni de semmi eredmény. Besértődik és nem szólunk egymáshoz napokig. Még annyit tudni kell, hogy semmin nem vesztek össze. Ha kérdezem is tőle, hogy mi baja velük nem tud rá normális magyarázatot adni.
Akinek volt/ van hasonló jellegű problémája mit tanácsol, hogyan lehetne ezt megoldani?
Természetesen én nem akarok elzárkózni a szüleimtől és a férjem akarata szerint működni de ez az állandó vitatkozás is már nagyon idegesítő.
Előre is köszönöm a válaszokat, javaslatokat.
Még mindig jobb, hogy elvonul duzzogni, mintha esetleg megütne helyette.
Egy ilyen duzzogás alkalmaval elmennek 3 napra a gyerekkel a szüleimhez. Szólnék neki, de egy üzenetet is írnék, hogy nyoma is legyen.
49/ Nála ez helyzet és téma függő is, hogy mennyire tud elmélyülni a beszélgetésbe.
A dozzogás célja szerintem csak annyi, hogy lenyugtassa magát. Én ha tudom, hogy nem tettem rosszat nem megyek úgysem oda hozzá kedveskedni, bocsánatot kérni. Általában kiduzzogja magát és ő kezd el kedveskedni. ( ölelés, puszi ...). De ez a szüleimtől való eltiltás már nekem annyira bántó, hogy hiába jön kedveskedni is én rá sem figyelek. Csak akkor szólok neki ha nagyon muszáj. Tudom ez az én részemről is gyerekes de nem akarok szemet hunyi a dolgok felett.
50/ Terápiára biztosan nem lenne nyitott, mivel ő szerinte neki semmi baja nincs.
Ahogy itt vagyok és belelátok a családi dolgaikba nem vettem észre különösebb problémát a szülei között vagy a szülei és közötte lévő kapcsolatban. Vannak azonban olyan ismerősök akik gyerekként ismerték és állítólag nagyon korlátozva volt a szülei által.
"Természetesen átbeszéltük, hogy hogyan tervezzük a jövőt. ... Az viszont nekem nem is kérdéses, hogy a szülőkhöz természetesen jár az ember... Ezt én teljesen normális dolognak gondolom... Nem is értem, hogy valakinek ez, hogy lehet gond."
Tehát pl. ezt a részét nem beszéltétek át mégse, különben most nem csodálkoznál, hogy miért van ez. Erről beszélek. Ezen kívül is nagyon sok dologról nem esett szó köztetek, ami abból is kikövetkeztethető, hogy a férjed ahelyett, hogy kommunikálna, ahelyett, hogy megpróbálná megértetni veled, hogy miért nem akarja, hogy a szüleidhez járjatok, inkább duzzog... vagy nem őszinte, mert az is lehet, hogy szerinte igenis valami nagy dolog van az egész mögött, csak nem akarja elárulni, hogy mi az... Mindenesetre vannak kommunikációs problémák, úgy nézem.
Egy kérdés. A szüleidhez neki is menni kéne veled? (mert például te nem vezetsz autót, vagy a kicsire kell útközben figyelni például).
Vagy csak te mennel a gyerekkel?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!