Anyagi kérdés, ti mit tennétek? Elmennétek a ballagásra?

40-essel étek egyet. Még a szingli 20 éves unokahúgom is tudta, amikor a kolléganőjéhez ment babanézőbe, elment a KIK-be és vett egy rugdalózót meg egy csörgőt.

Hozzám sem jött senki üres kézzel, két kombidresszt, de volt, aki egy doboz babateát hozott, és jólesett a figyelmesség nagyon.

Hat én azért láttam már olyat akiből kineznem, mert vendégségbe is üres kézzel ment állandóan. Meg az se zavarta, hogy fordított esetben a házigazda szinte akkor is hozott valamit, ha csak beugrott.

Ettől függetlenül ha más nem, az eszébe juthatott volna, hogy basszus legutóbb is 40ezres ajándékot kaptunk tőlük, én is viszek már valamit…

Szóval innnetol következő karácsonyra kapnának valamit olcsó pepco-s dolgot, aztán a többi majd elválik. Balaggasra meg egy csokor kos virág azt kesz.

38# "Én is belegondoltam abba, amit a 34-és irt, hogy mivan ha tényleg ennyire barlangban él a sógornő, hogy nem tudta hogy babanézőbe nem csak opcionális alapon szoktak ajándékot vinni?"

Két gyereket szült, volt keresztelő is ami feltételez egy világlátást, továbbá az ő gyerekeinek minden alkalomra ment az ajándék. Szó szerint barlangban kell laknia aki ilyet nem pofátlanságból csinál, hanem csak mert nem tudja. Mert ez nem is az illik kategória, ez olyan szívből jövő természetes szeretetet kifejező gesztus, hogy a baba látogatásakor kap valamilyen ajándékot vagy ő, vagy esetleg az anyuka, ahogy kiadja a lépés.

"Mondjuk én nem azért ajándékozom, hogy viszont várjam (gáz ha te viszont elvárod, illem ide vagy oda)"

Figyelj. Vegyük egy kicsit másképp és ne anyagi szempontból nézzük a dolgokat.

Tegyük fel van egy haverod, amikor szüksége van valamilyen segítségre (nem anyagi), de mindig ugrasz neki. De ha EGYETLEN EGYSZER neked van szükséged segítségre (szintén nem anyagi), legyen az egy lelki támasz, vagy csak meghallgassa a problémáidat és segítsen lelkileg. De ő pont nem ér rá. Csak akkor talál meg amikor neki kell valami.

Ezek után is ugyanezt mondod?

Én elmennék, vinnék egy csokor virágot, meg egy csokit és kész, nem a lányt büntetném a szülei tahósága miatt, de a pénzcsap innentől kezdve el van zárva. Ha valaki szóvá merné tenni, hogy nincs ajándék, akkor közölném, hogy ez még mindig több, mint amivel ők tették tiszteletüket, amikor a gyereketeket köszöntötték. Persze, mit lehet elvárni egy babalátogatáskor, de basszus: kultúrember ha vendégségbe megy, nem megy üres kézzel még a szomszédhoz sem, nemhogy egy új családtag üdvözlésére, pláne úgy, hogy az ő gyerekeiknek azért jólesik alkalmanként a magas értékű ajándék. Ha nem állnak úgy, mint ti, akkor meg illik hárítani, hogy máskor ne költsetek ennyit, mert normális ember kellemetlenül érzi magát, ha sokkal többet kap, mint amennyit valamilyen formában viszonozni tud. Gondolom, ti is vittetek a babáiknak is ajándékot, úgyhogy az nem kifogás, hogy "csak egy kisbaba", annak még nem kell.

Nem kell ezen felkapni a vizet, szépen el kell mondani, amit a 21:34-es: mostantól, amit az ő gyerekeikre költöttetek, azt inkább a sajátotokra fordítjátok, ahogy ők is teszik.

Az meg aki azzal érvel, hogy nem a viszonzásért kell ajándékot adni. DE igen! Az illem úgy diktálja, hogy elvárni nem illik, de viszonozni igen, ha kapok valamit, így megvan a költcsönösség. Ha meg nem is illendőségi kérdést csinálunk belőle: bakker, örömöt akarok én is szerezni, mert nekem is öröm, amikor ő a gyerekeimre szórja a pénzét, és azok örülnek.

Elhiszem, hogy csalódottak vagytok, de nézd a jó oldalát: most le lehet zárni, és rendgeteget fogtok spórolni.

45, akkor te számolatlanul költenéd a pénzed rokon gyerekekre, és teljesen természetesnek veszed, hogy a tied nem kap semmit.

Vagy mindig a kapó fél vagy netán?