Örökségek miatt megromlott rokoni kapcsolatok?

Sok ilyen van.

Márpedig hamis végrendelet bizonyítható.

Tesésk ügyvédet fogadni és nem siránkozni.

Szomorú történet, sajnos nem egydülálló. A nejem édesanyja egy házas ingatlan hagyott örökül a gyermekeire. Amíg élt, addig béke volt, halála után kibújt a szög a zsákból. Hihetetlen, de egy étkészleten is összekapnak jómódú emberek. Sajnos el kellett adni az ingatlant, mert aki szeretett volna beköltözni, az nem tudta a többieket kifizetni(nem is akarta)..

(én intéztem a korrekt átadáshoz szükséges közmű, és egyéb dolgokat..ekkor láttam meg, hogy milyen kistílű tud lenni diplomás vezető ember is. Ami nekem ebből haszonként jött le, hogy azóta nem beszélek a nejem rokonaival...)

A történetedhez nehéz okosan hozzászólni, mindenesetre együttérzek veled.

Kérdező: őszinte részvétem, rendkívül fájdalmas lehet ez.

Előfordul az ilyesmi, sajnos. Sokak tapasztalatai szerint is a jómódúak azok, akiknek minél több kell, akik a másiktól elvennék, amit csak lehet.

Nálunk történt ilyen párom és húga veszett csúnyán össze ,pedig volt végrendelet is de így is pereskedés lett ami évekig húzódott és csak egy kisebb vagyont fizetünk ki per végén az ügyvédnek.

Pedig amíg aposom élt jóban voltunk nyaranta többször találkoztunk.utána már nem találkoztunk velük .

Gimis osztálytársam közjegyző lett egy 16.000-es városban. Azt mondja, hogy a hagyatéki eljárásban neki nem is a halálesete a legrosszabb, hanem az - olyan gyakran amennyire - egymásnak eső rokonok. Szóval ez sajnos "elég" gyakori.

Részvétem a veszteségedért. És ne hagyd magadat! Aki most perel, azzal is meg kell szakítani a kapcsolatot.

Unokatesom eltartasi szerzodest kotott a nagyimmal, aki ennek fejeben rairatta a hazat. Ra hamarosan a nagyi allapota romlani kezdett. Nem az unokatesom tartotta el ot, hanem forditva. Agyhoz kotott beteg lett es egeszen a halalaig Anyukam apolta ot. Unokatesom semmit nem csinalt. A temetesbe egy forintot nem adott bele, ahogy elotte az apolasi koltsegekbe sem szallt be. Anyunak dolgoznia is kellett, igy at akarta vinni hozzank a mar agyhoz kotott nagyit. Unokatesomnak csak ugy habzott a szaja, idezem: "Nem megy innen sehova a mama, mert akkor en kapok egy papirt amivel kitorolhetem a s*****!"

Vegig tojt magasrol, hogy a Mamanak mi a jo,csak a sajat erdeket nezte. A vegere a Mama is mar latta, hogy hibazott, amikor azt hitte, hogy az unokaja majd gondoskodik rola. Anyukam pedig siman ugyvedhez fordulhatott volna, miutan az unokatesom egyaltalan nem tett eleget a szerzodesbe foglaltaknak. Vegul nem tette es nem is akart cirkuszt, ugy volt vele, hogy tiszteletbe tartja a Mama akaratat.

Unokatesommal nem tartjuk a kapcsolatot. Nem a bukott haz miatt (ami azota szinte osszedolt es nem is er sokat) hanem mert fereg modjara bant a Mamaval.

Nálunk is hasonló a helyzet, ugyan szerencsére még nem halt meg a szülö, de a veszekedés már megvolt.

Anyukám évekkel ezelött eladta a lakását, és vett egy házat az egyik testvérem közelében, de ehhez elég sok hitelre volt szüksége. Pár évvel utána nem csak a hitelt nem tudta tovább fizetni, hanem közben annyi adósága is lett, hogy gyakorlatilag a ház árával volt egyenlö.

Mi a párommal kifizettük az adóságot meg a hitelt - a testvéreim nem akartak segíteni, mert "magának köszönheti", hogy idejutott - , viszont ezzel hivatalosan megvettük a házat, anyukámnak csak haszonélvezeti joga van rá.

AZ egyik testvér azóta is azon hözöng, hogy mi "kisemmiztük az örökségéböl", és nem áll velünk szóba! Az a baja, hogy a ház az enyém hivatalosan és ö nem tud belöle örökölni, ha egyszer - remélhetöleg a távoli jövöben - meghalna anyukánk.