Szerintetek nagyon nagy/pofátlan kérés lenne ez?

Nos, akkor szerinted mitol jo megis a kapcsolata a nagyijaval? Es nem azt irta, h nem latogatja, hanem azt, h ritkan latjak egymast. Azt is irta, h szoktak telefonon beszelni, es azt is, h o (a kerdezo) is beteg (ami ok arra, h nem dolgozik es valszeg emiatt nincs meg gyerek!).

Tanuljatok meg eloszor olvasni es kerdest elemezni.

Jesszusom, mennyire undorito mar, h tele vagytok rosszindulattal?! Omlik beloletek a szitkozodas a kerdezo fele, pedig el se olvastatok rendesen a tortenetet! Azt megertem, h nalatok ez a csaladi felfogas! Ha ilyen rokonaim lennenek, mint az utobbi par valaszado, akkor nekem is forogna a gyomrom, az tuti!

Na, a személyeskedést félretéve, különböztessünk meg két dolgot.

Van az, hogy a családtagok segítenek egymásnak. Mert akarják, mert megtehetik, mert maguktól felajánlják. Sőt, lehet, hogy kérésre, de szintén azért, mert megtehetik, mert nekik maguknak ez nem okoz súlyos gondot. Az én szüleim is ilyenek: amikor tudnak, adnak, én pedig elfogadom, ha kell, mert tudom, hogy megengedhetik maguknak, van miből adni. Ha nem ajánlanák fel, de nekem szükségem lenne pénzre, tudom, hogy van tartalékuk ilyen esetre, tudom, hogy bármikor adhatnának úgy, hogy azzal ők nem szenvednek kárt. Szerencsés helyzet.

Van a másik helyzet, amiben a kérdező van. Ott adott egy idős ember, a nagymama, akinek van egy nyugdíja, meg egy kis vagyonkája, ami az a ház, amiben lakik. Nem azon felüli segítséget kérne a kérdező, hanem az egész egzisztenciáját gyakorlatilag, ugyanis, ha bármi történne (pl. a férj munkaképtelen lesz, elválnak stb.), akkor a nagyi feje fölül úszik a tető, hiszen a nyugdíja valószínűleg nem fedezné azt a törlesztőt, amit a kérdező a jó fizetésre be mer most vállalni. Ezt a kockázatvállalást elvárni akár rokontól, akár baráttól nem lehet egyszerűen. Már magával a kéréssel is borzasztó kellemetlen helyzetbe lehet bárkit hozni, hiszen egyszerűen nincs rá jó válasz.

Ráadásul a kérdező és a férje nem életbevágó vészhelyzet miatt akar kérni, hanem pusztán kényelmi okokból. Egyszerűen nincs egyensúlyban az az igény, hogy ő kényelmesebben akar élni, azzal a mértékű kockázattal, amit a kérése teljesítése jelentene a nagymama életében. Ha teszem azt a gyereke szívműtétjéről lenne szó, más a helyzet, de azért, mert jó lenne egy kert, hát értitek na, nem indokolt ilyen nagy kockázatot vállalni.

Szerintem is nagyon pofátlan kérés lenne.

Ha nem megfelelő az albérlet, akkor keressetek másikat, esetleg olcsóbbat, hogy többet félre tudjatok tenni. Ha a férjed fizetéséből fenn tudjátok magatokat tartani, akkor gondolom a te fizetésedet félreteszitek. Így 1-2 év alatt összejön annyi, amire már érdemes hitelt felvenni.

Szerintem a kérdező amúgy nem rosszindulatú, csak naiv és fogalma sincs annak a súlyáról, amit kér. (De az is lehet, hogy én vagyok naiv amiért a leírásból ezt gondolom).

Én sem kérnék ilyet soha senkitől, de még ha felajánlanák se szívesen fogadnám el. Ha nincs önerő, akkor nem valószínű, hogy fogtok hitelt kapni, főleg akkor ha a férjed az egyetlen kereső. Ha kaptok, akkor viszont a megvásárolt ingatlant is be lehet ám vonni fedezetnek. A Fundamentánál amúgy már 2 év után lehet megelőlegező hitelt felvenni, nem biztos, hogy 5 évet kell várnotok a lakásvásárlással. Nézzetek utána a lehetőségeknek! A nagyitól pedig ne is kérdezd meg, csak elrontod a kapcsolatotokat.

Sokat elárul rólad az, kedves kérdező, hogy a saját kénylmed érdekében kockáztatnád a nagymamád lakhatását.

Nem, ilyet nem szabadna kérned.

Az a baj a kedves idós nagymamákkal, hogy képesek az utolsójukat is odaadni, ha kérik, és nem mérik fel a kóvetkezmények súlyát.

Légyszives ne kerj tőle ilyet, mert képes lenne belemenni, aztán ha balul sül el valami, akkor úszik a háza. Meg az ellenségemnek sem kívánnám........

"A rokonságban senki nem hajlandó beszállni a buliba"

szóval végigmentél a rokonságon?

hát van képed az fix!

nekem fura az egész történet.

kérdező kívánalmainak nem felel meg egy társasház ezért mindenki vágja adósságba magát rajta kívül. férje gürizik eleget, az jó lesz törlesztőre. mama adja a házat, az jó lesz fedezetnek. bár még mindig nem értem hogy lesz a nagyi házából önerő, hisz azt ugye kp-ban mérik, nem ingatlanban.

nem csodálom, hogy a család kimarad a buliból, nekik nyilván többet ér az otthonuk mit a kényelmed

pofátlanság

nekem tukmálják a pénzt a lakásomra, de még ha rá is fogok szorulni, csak tulajdonrészért fogadnám el, mégha nem is egészséges a közös tulajdon

Mi hárman a tesóimmal akarunk együtt lakást venni mostanában, és mi is szeretnénk ugyanígy bevonni fedezetként anyánk lakását. Önerőnk van, de így jobb feltételeket kaphatunk. Emellett mi hárman vagyunk a hitelre, amit végső esetben egyedül is törleszteni tudna bármelyikünk, nálatok viszont egy válás vagy haláleset esetén máris csak egyetlen ember maradna a törlesztésre, illetve ha te halsz meg valamiért, akkor esetleg egy sem, és nagymamád elveszítheti az otthonát. Nálunk akkor sem veszne el anyánk lakása, ha hármunkból ketten meghalnánk (ami nem valószínű, 30-asok vagyunk mind a hárman), vagy ha háromszorosára nőnének a jelenlegi alacsony kamatok (amiknek a növekedésére minden esély megvan).

Ti emellett annyira nagyon jó anyagi helyzetben aligha vagytok, ha nincs önerőtök egyáltalán.

Nekem nem lenne arcom olyan kockázatot vállalni, ahol bármilyen csekély esély is van arra, hogy valaki elveszíti miattam az otthonát, márpedig a ti esetetekben ez az esély nem látszik teljesen elhanyagolhatónak.