Otthonba a nagymamát?
Velem és a férjemmel és a mamám, a Tőle örökölt házban, most várjuk az első babánkat, nem akartunk tovább várni, közeledem a 30-hoz, de így, a mamával nagyon stresszes az életünk, nagyon nehéz már vele... 76 éves, nagyon feledékeny nem tiszta és vannak undorító dolgai is.
Az volt az eredeti elképzelés, hogy mi költözünk el, de ez nem működhetne, nagyon kevés a nyugdíja, nem tudná magát fenntartani belőle és a házhoz tartozó telek hatalmas, télen fával kell fűteni, emelgetni nem tud, nem menne ez így. A férjem úgy is jöhetne vissza dolgozni, segíteni folyton, meg pénzt is küldenünk kellene, de nekünk sem nagyon lenne miből, albérlet és baba mellett.
A házra már nagyon sok pénzt költöttünk, nem hittük, hogy ez lesz, így itt hagyni mindent...
A "baj" az, hogy ha megemlítjük, hogy elköltözünk, mert nekünk jobb lenne úgy, azt válaszolja, hát jó, ő megérti, de otthonba nem akar menni. Anyukámhoz nem költözhet, a férje nem engedné.
Félek, hogy megszólnának, de a saját családi életemet is féltem, nagyon!!! nekem a születendő babánk a legfontosabb. Mit tegyünk? Mi a véleményetek erről?
válasza:Ha nektek telik rá, hogy segítsétek a nagymamát és még magatokra is marad, akkor elgondolkodnék egy egészségügyi/ápoló szolgálaton, aki naponta mondjuk 2x ránéz, fürdeti, tisztába rakja, megeteti, stb. - amire rászorul.
Ha az önellátásra teljesen képtelen és egész napokra nem lehet egyedül hagyni, akkor viszont sajnos csak az otthon a megoldás.
Ti tudjátok, hogy mennyire súlyos a helyzete. Nem szégyen, ti nem rosszat akartok neki, hanem jót. Senkinek nem végtelen az energiája!
válasza:Ha tőle örököltétek a házat, akkor erkölcsi kötelességetek törődni vele. Akkor is, ha beteg. A háza jó, de ő maga nem?
Igaza van, ha nem akar otthonba menni. De ha mégis menne, akkor a nyugdíja mellett sokat kellene fizetnetek az otthonnak. Ingyen sehova nem veszik be.
Vele biztos, hogy nem maradunk. Ez eldöntött tény. A háza jó, igen, de már anyutól van, nem tőle és ha mi nem lennénk vele, már ki tudja mi lenne vele... Az bűn, ha végre a saját családomra szeretnék CSAK koncentrálni? Csak mellettünk él, nem velünk, nem tud beilleszkedni a családi mindennapokba, olyan mint egy idegen, bármit tehetünk, körülötte forog itthon a világ, ez így nem mehet.
kedves 2. válaszoló, voltál ilyen helyzetben? Gondolom, mert nagyon bölcs vagy! Az otthont nem egy albérlet és még havi segítségnyi pénzen lehetne kompenzálni, azt tudnánk vállalni, de mást nem.
válasza: válasza: válasza: válasza::(((
Anyukádnak a nevén van már a ház, de tesz a mamára.
Te ott laksz, de inkább kiraknád, mert csak.
Adjátok el, vegyetek neki akkorát, amiben kényelmesen elél valakivel, a maradék pénzt pedig költse gondozóra. Ti meg menjetek, ahova tudtok.
Szerintem hatalmas szerencse, hogy a mama már nem tiszta agyilag, mert én a helyében nem adtam volna anyukádnak a lakást, előbb írattam volna valami szervezet nevére, akik cserébe ellátást biztosítanak idősek otthonában.
És de, voltam és vagyok is ebben a helyzetben, és nem rakom ki az anyósom a lakásából, csak mert beteg és nekünk jobb lenne nélküle.
(és nem az otthonok ellen vagyok, mert van az a helyzet, amikor a legjobb, amit valakivel tenni lehet, az egy bentlakásos ápolás. Inkább, mint hagyni órákig pisiben feküdni, pl, ha olyan a családja)..
Mondjuk érdekel, milyen undorító dolga van a mamádnak... egy idős asszony, aki felnevelte az édesanyádat. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!