Nagyapám miért akarja mindennap meglátogatni nagyanyámat az idősgondozó otthobban már fél éve?
Nagyanyámnál 2024 május 16.án Alzheimer kórt állapítottak meg egy átfogó kórházi vizsgálat során, amivel még körülbelül júliusig otthon élt, utána az otthoni zavart viselkedése miatt először a belgyógyászatra, onnan egy másik kórházba szállították.
Jelenleg egy fizetős időseknek fenntartott otthonban él október óta, amelybe nagyapám 79 évesen, mindennap látogatja. Én már szóvá tettem neki, hogy ez sok lesz neki, ekkora hajtást nem bírhat, és nem is kell bírnia, illetve nincsen értelme naponta látogatni, mivel nem lesz jobb az állapota, ugyanúgy zavart lesz.
Nagyapám nem érti meg az érveimet, sokszor érzéketlennek, és tapasztalatlannak nevez, ami részben igaz is 20 évesen, de akkor sem találok ebben logikát.
Sokszor sír, nincsen értelme állandóan odamenni, sokszor már fel sem ismer engem sem, őt sem, nagyon szerettem és szeretem most is, de úgy érzem, hogy el kell fogadni az elmúlást, igazam van?
Igazából tanácsokat kérnék, hogy hogyan érthetném meg az ő álláspontját jobban, hogy miért szeretne nap mint nap ott lenni 1-2 órákat.
Válaszom a pár jogos kérdésre, miszerint voltam-e szerelmes: Nem.
Nem voltam szerelmes sosem, nem is vagyok most sem, sajnos senki iránt nem tudtam eddig érezni azt a szeretet, amit egy családtagon kívüli ember felé kell, vagy lehet érezni. Párkapcsolatom szintén nem volt, és semmi más egyéb sem.
Így az érdeklődök megtudhatták ezt is. Nem tehetek róla, senki felé nem volt sosem kémia.
Nem vagyok ostoba, barom, tuskó, és paraszt sem! Ismeretlenül a legkönnyebb leírnod ezeket a szavakat! Én nem haragszom rád, bárki is vagy, kívánom jövőre tisztulj meg a sok negatív energiától.❤️ (Ez mindenkinek szól aki negatívat írt.)
A kérdés eleve azért született, hogyan lehetek jobb.
Lehet, hogy nem érted meg azt, hogy nagyapád szereti nagymamádat. Ez előfordul, főleg, ha te nem élted meg ezt az érzést.
De gondolj bele valami másba: egyszerűen megszokta, hogy van. Lehet, hogy szereti is (szerintem biztos, de lehet, hogy te ilyet nem láttál élőben), de az tény, hogy a hosszú élete háromnegyedét úgy töltötte, hogy nagymamád ott volt mellette. Akár szereti, akár nem, megszokta, hogy ott van, azért megy hozzá minden nap. Valamikor reggeltől estig, ha akarta, ha nem, mellette volt és most már ha nincs ott, hiányzik neki.
Szerette! Ez biztos, hogy szerette, de az utóbbi időben amíg otthon élt, sokat vitatkoztak, veszekedtek már nagyanyám viselkedésén.
Azt sem tudom egyáltalán, hogy szerelem, vagy szeretet volt-e köztük. Nem vagyok abban biztos, hogy 45 év után van még élő szerelem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!