Nagyapám miért akarja mindennap meglátogatni nagyanyámat az idősgondozó otthobban már fél éve?
Nagyanyámnál 2024 május 16.án Alzheimer kórt állapítottak meg egy átfogó kórházi vizsgálat során, amivel még körülbelül júliusig otthon élt, utána az otthoni zavart viselkedése miatt először a belgyógyászatra, onnan egy másik kórházba szállították.
Jelenleg egy fizetős időseknek fenntartott otthonban él október óta, amelybe nagyapám 79 évesen, mindennap látogatja. Én már szóvá tettem neki, hogy ez sok lesz neki, ekkora hajtást nem bírhat, és nem is kell bírnia, illetve nincsen értelme naponta látogatni, mivel nem lesz jobb az állapota, ugyanúgy zavart lesz.
Nagyapám nem érti meg az érveimet, sokszor érzéketlennek, és tapasztalatlannak nevez, ami részben igaz is 20 évesen, de akkor sem találok ebben logikát.
Sokszor sír, nincsen értelme állandóan odamenni, sokszor már fel sem ismer engem sem, őt sem, nagyon szerettem és szeretem most is, de úgy érzem, hogy el kell fogadni az elmúlást, igazam van?
Igazából tanácsokat kérnék, hogy hogyan érthetném meg az ő álláspontját jobban, hogy miért szeretne nap mint nap ott lenni 1-2 órákat.
A nagypapám 53 év után lett özvegy, de ha a mamám betegen élne egy otthonban, elintézte volna, hogy beköltözhessen mellé és nem hagyta volna magára.
A nagyapád is társa maradt a feleségének, jóban és rosszban. Most ezt tartja frissen és ad értelmet a napjainak. Inkább segítsd, mert ha eljön az idő, hogy bejárni sem tud hozzá, nem lesz értelme felkelnie reggel és akkor két embert gyászolhatsz.
Logikát akarsz abban találni, hogy egy ember miért szereti a másikat?
Rohadt szomorú életed lehet...
#5 neked miért fáj az, hogy ő látogassa? A te idődet rabolta vele, és téged kér meg, hogy vidd el hozzá?
Tudod mit jelent az, hogy jóban-rosszban? Itt van a logika, hogy nagyapád szereti és aggódik nagyanyád miatt. Te is aggódnál valaki/valami miatt, ha ebben a helyzetben lennél. Eléggé szomorú, hogy te 20 évesen nem méred fel ezt. Én is annyi vagyok, de én örülnék, ha ilyen mértékű szeretet lenne a családban, akárkinél is. És én is látogatnám a párom, ha Istwn orizz, valami baja lenne.
Ennyi erővel minek látogassák azt a beteget, aki 5 éve mondjuk kómában fekszik? Mert szeretik és reménykednek benne,hogy meggyógyul. Akkor is, ha reménytelen a helyzet. Na meg plusz, ha a hozzátartozó nem foglalkozik vele, akkor mégis ki?
Kicsit próbáld meg az EQ-dat fejleszteni, mert nagyon kevés van neked belőle.
Mert szereti. Mert a felesége. Még mindig. Mind ahogy az elmúlt 50-60 évben mindennap az volt, együtt éltek. Milyen elmúlásról beszélsz? A nagymamád ÉL!
Nem kell megértened, csak tudomásul venned. Vagy azt se, mert nem a te döntéseden múlik. De legalább ne próbáld meg lebeszélni.
Kérdező, szomorú hogy nem tudod mit jelent az önzetlen, feltétel nélküli szeretet :-(
Segítek: Az, amit nagyapád érez nagyanyád iránt. Majd rájössz, ha egyszer az életben lesz valódi párkapcsolatod.
Hasonlóhelyzet bálunk nem volt, de apám 56 év házasság után is mindig puszit adott anyámnak még akkir is, ha csak pár percre ment ki a kertbe.
Volt egy film, benne e pszihoterápiás rész. Egy idős bácsi panaszkodott, hogy a nők csak a vérét szívják a férfinek, és még holtukban sem hagyják nyugodni, kijárnak a sírhoz.
Közben annyi melegség volt a hangjában, hogy elképesztő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!