Ki az aki pénzt kér?

"Itthon vagyok gyeden; de van hogy ügyet kell intézni de olyan is hogy kaptam munkát és egy hónapig heti 1x fel napot dolgoztam ( könyvelés).

Nagymama pénzért vigyázz az unokájára . Most ott tartunk hogy fél nap 4 ezer teljes nap 10 ezer . "

Ezt az eredeti posztbol masoltam. Szoval semmi egetrengeto amit ne tudna egyedul megoldani. 🤷‍♀️

Legalabbis ugyeket intezni gyerekkel is lehet.

Itt szerintem a szülők és a nagyszülők anyagi helyzete merül fel szempontként, és még a kettejük közötti viszony is.

Részemről én inkább bíznám a nagymamára a gyereket, mint egy idegen bébiszitterre. Ha pedig kevés a nyugdíja, vagy ez neki oké, akkor még szívesen fizetnék is neki ennyit - szerintem ez megegyezés kérdése, és a családon belüli viszonyok döntik el, hogy van-e a "piszkos" anyagiak után keserű szájíz...

Jelenleg pl. én olyan helyzetben vagyok, hogy komoly gond a gyerekfelügyelet, nem tudok megbízható szittert, az egyik nagymama vállalna gyereket, de messze vidéken lakik, a másik közel lakik, de nem vállal. Ha ez a helyzet "csak pénzzel" megoldható lenne, én lennék a legboldogabb.

6. hozzászóló vagyok aki azt írta "ocsmány".

Tegyük tisztába a dolgokat:

Ne vegyük egy kalap alá a költségeket. Az azért megint egy anyagias ótvar dolog, hogy kifizetteti a gyerek ebédjét, a fagyiját, stb. Ezeket normális nagyszülő ajándékba adja a gyereknek lényegében. Az ebéd meg ilyesmi meg jellemzően az amit magának is főz.

Ha az lenne, hogy megkérném, hogy vigye el a 2-3 gyereket az állatkertbe, akkor ott normális, hogy a jegyeket én fizetem ki. De ha pl a nagyi találja ki, hogy majd ő elviszi ide-oda őket, akkor az az ő döntése és nyilván nem velem fizetteti ki.

Ha olyan elfoglalt, hogy dolgoznia kell vagy másd dolga van és nem akarja szeretettből az idejét tölteni az unokáival, akkor mondjon nemet. Onnantól kezdve, hogy nekem fizetni kell a felügyeletért, az már nem családi kapcsolat. Onnantól kezdve a gyerekek nem a nagyszülejükkel töltik az időt, hanem kvázi egy idegen emberrel aki szarik a gyerekre, csak a pénzért csinálja.

Ez olyan mintha a szülődet kérésre elvinnéd az orvoshoz autóval és a benzin pénzen felül még elkérnél tőle pénzt az idődre is.

Azt is meg kell érteni, hogy az ember nem a szüleinek szüli a gyereket, hanem magának. Meg kell tudnia oldani a gyerekvigyázást nélkülük is.

A fenti anyagias családban mi számít normálisnak? Pénzért vigyázni a gyerekre, kifizettetni vele a fagyit, a vizet amit elwc-zett? Írni fogja a szülő is mit költött a gyerekre és majd ha felnőtt lesz, akkor elkezd törleszteni vissza? Illetve a gyerek is majd csak pénzért tesz szívességet a szülőnek bár a barátoknak?

23-as, létezik az emberi érzések között egy olyan, hogy EMPÁTIA.

Pl az én szüleim végtelenül önérzetesek, de kisnyugdíjasok, nekem viszont sokkal több pénzem van, mint nekik, ezért mindig úgy intézem a pénzügyi dolgokat, hogy ne érezzék kellemetlenül magukat, ha olyan költségeket kompenzálok, amik nekik megterhelők, nekem meg bőven belefér.

A kulcs ilyen helyzetben az, hogy mérlegelni kell, kinek mi az elfogadható.

Attól, hogy kevesebb pénze van mint neked, még nem jelenti azt, hogy adnod is kell neki, nem biztos, hogy ettől még rászorul.

Én pl millió felett keresek, faterom nyugdíja kb 250e. Plusz a párjáé. Ettől még nem szorul rám anyagilag, beosztja a pénzét, saját lakása van, stb. (részletkérdés, hogy 3 gyerekkel, hitelekkel, felújítással stb nekünk se egyszerű még így se, így én se tudom osztogatni a pénzt)

Ha megszorulna és kellene neki lóvé, akkor nyilván megoldanánk, hogy támogassam, Ehhez nem kell bevonni a gyerekeket, hogy pénzért viszem hozzá. Nyilván ha nincs pénze, akkor nem várom el, hogy pl moziba vigye a gyereket önköltségen vagy pl ő jöjjön ide önköltségen. Ezzel nem is vitáztam. Azzal vitáztam, hogy az adott szülő csak pénzért hajlandó az unokájával lenni. Ez nem normális dolog.

A legtöbb nagyszülő nem mer pénzt kérni, mert fél a konfliktustól, és épp ezért nem mernek nemet sem mondani, vagy legalábbis nem annyiszor, mint ahányszor mondanának.

Szerintem az az ocsmány, hogy egyesek azt hiszik, hogy azért, mert gyerekük lett, a világnak a lábuk elé kell hajolnia. A nagyszülőnek nem az a "dolga", hogy az unokát pátyolgassa. Fogjuk már fel, hogy mindenki magának szül! Nem a nagyinak, nem a papának. Rengeteg nyugdíjastól hallom (olyanoktól, akik amúgy szeretik a családjukat), hogy végre kihasználná az átdolgozott élete után, hogy az összespórolgatott pénzéből elmenjen pihenni, esetleg kirándulni, de hát vigyázni kell az onokákra... A gyereknevelés is munka. Ők felneveltek X gyereket már, végre itt lenne az idejük, hogy magukkal törődjenek (ne felejtsük el, nagy része ennek a korosztálynak lazán a huszas évei elején vállalt gyereket, a férfiakból sokan még katonák is voltak 2 évig, mikor volt idejük fiatalon élni?? Persze, nem volt kötelező akkor vállalniuk gyereket, amikor, de ezen MÁR nem tudnak változtatni.) Erre most, hogy végre már nem a munka meg a gyerekeik töltik ki az idejüket, rájuk vannak bízva az unokák.

Nekem nem lenne pofám csak úgy rájuk tukmálni a gyerekemet. És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy régen mi volt, mert nem régen vagyunk! Változott a társadalom, változott a család felépítése, és nem, nem az, hogy már nem szeretik egymást (látszik, egyeseknek gőzük sincs róla, hogy működtek a nagycsaládok, mert hogy nem a szeretetről szólt sosem, azt garantálhatom :) .

Szerintem ha egészséges a kommunikáció egy családban, akkor meg lehet beszélni, hogy "figyelj, mama, vigyáznia kellene valakinek a gyerekre a hétvégén. Nincs kényszer, de mindenképp hagyd, hogy beszálljak ebbe anyagilag/én vegyem meg előre a kaját/térítsem az úti költséget". Normális, intelligens ember nem várja, hogy a nagyszülő kérjen pénzt, ugyanis ez kínos helyzetet eredményezhet! Sőt, nagyon gyorsan elengedni sem szabad azért, mert azt mondja a nagyszülő, hogy nem kell, mert a többség akkor is nemet fog mondani, ha amúgy az újabb unokázós nap költségei miatt nem futja majd a számlák kifizetésére.

Nem tudom miért írod ezt nekem. Megírtam, hogy a költségek állása teljesen normális dolog ha a nagyszülőnek az terhes lenne, ezzel én is egyetértek.

Egyébként a mi helyzetünkben simán vesz faterom a gyerekeknek játékot, egészséges rágcsát, stb és nem kér el érte pénzt. Meg is sértődne ha ki akarnám fizetni. Ezeket ő adja a gyereknek ajándékba saját döntésből.

A nagyszülőnek nem az a "dolga", hogy az unokát pátyolgassa.

De, az, mondom anyaként es nagyszülőként. Hát ki a büdös isten segítsen a gyerekének és az unokájának, ha nem a nagyszülő, aki megteheti? Nyilván ráér, hiszem ha nem érne rá, akkor pénzért sem érne rá. Lesülne a képemről a bőr, ha pénzt várnék el azért, hogy a segítségüre vagyok, amikor kell.