Én vagyok az egyetlen nagymama, aki nem szereti, ha ugráltatják?

Nem baj ha nem ugrasz rögtön. Attól nem vagy rossz nagymama.

De a 4 nek is igaza van. Van egy fajta mindenen átívelő nagymama szeretet aki süt főz és igen akár éjfélkor is. Ez nem mártírkodás.

És a nagymama dolga a kényeztetés. A szülő dolga a nevelés. És ha a szülő jól végzi dolgát akkor nem elkényeztetett unokái vannak.

"szeretnek jönni az unokák, de a gyerekeink is"

Akkor mi a problémád? Önfényezés az egész?

Most te dicsekedni akarsz? Vagy mi a célod?

Vagy azt szeretnéd hogy megdícsérjünk? Tényleg nem értem.

Ezen az éjféli kaja készítésen lovagolsz. Ezt képletesen is lehet értelmezni.

Ha az unokáid elégedettek veled, a gyerekeid is akkor mi a probléma?

Vagy beszóltak valamit? Azért keresel önigazolást?

Írd le a valódi problémádat ami kérdés kiírásra ösztönzött hátha tudunk segíteni.

"És a nagymama dolga a kényeztetés."

Lóf@szt. Kényeztetheti időnként az unokát, a szülő is teszi néha a gyerekével, de hogy az lenne a "dolga", az baromság. A nagyszülő is nevel, nála is vannak szabályok, amiket be kell tartani, nem ugráltathatja őt az unoka úgy, ahogy neki tetszik.

Mellesleg az ilyen mártír típusú, kényeztető nagyszülőkkel szokott az lenni, hogy nem veszik figyelembe a gyerekeik nevelési elveit, amiből aztán konfliktusok születnek.

Az én anyukám már tinikoromban kikötötte, hogy az anyaság is leterhelő neki, ő nem lesz nagymama.

Most várandós vagyok első babával, örül, hogy nagymama lesz, de továbbra is tartja azt, hogy nem fogja presztrálni, és sütni-főzni neki, sem pedig ide-oda hordozni, de szívesen elviszi állatkertbe, ha úgy adódik.

Teljesen megértem, nincs ebben semmi rossz, én még nem gondolkoztam el rajta.