Hogyan lehetne feloldani a nagymamámmal az itthoni konfliktusokat?

Nagymamám egyre elviselhetetlenebb, anyukám nagyon sokat veszekszik vele. Én is azt érzem, hogy távolabb kerül tőlem.

Mostanában elfelejt dolgokat, példának okáért egy perc alatt ötször megkérdezi, hogy hány óra van és azt mondja, hogy ő nem kérdezett semmit. Fél óránként eszik, anyukámtól kéri az ételt. Jó, ezekről valószínűleg nem tehet. Azt mondják az orvosok, a demencia második fázisa.

Ez még rendben is lenne, de anyukám amikor beteg volt, kijött a kórházból nem volt tekintettel rá, állandóan kérte az ebédet. Mindig felnagyítja a saját problémáit. Anyukámnak ülőideggyulladása van, alig tud mozogni, zsibbad a lába, de nagymamám elvárja, hogy kiszolgálja.

Ezt még elnéznénk, csakhogy van itt más is, ő nem költözik el innen, a kisszobában fog meghalni, miközben az égegyvilágon semmi baja, azonkívül, hogy nagyon nehezen mozog, minden szerve épp. Anyukám barátja már össze szeretett volna költözni vele, de nem tud, mert nagymamámat nem lehet magára hagyni. Kértük, hogy amíg a kezelés tart, legalább addig menjen haza a nagybátyámékhoz, de nem volt hajlandó.

Ez még mindig semmi. Amikor szerettem volna megismerkedni egy nővel, aki körülbelül 40 volt, akkor mondta anyukám nekem, hogy nagymamám miatt nem lehet, mivel a nőnek tizennyolc éves gyereke van és ő nem akarja, hogy másnak a gyerekét én neveljem. Majdnem megkérdeztem nagymamámtól, hogy anyukám barátjának én útban voltam-e. Továbbmegyek, amikor egyetemre kerültem, arra presszionált, hogy adjam le az egyik szakot. Ez volt 2004-ben. Én állandó félelemben éltem, hogy majd kényszerít dolgokra. Ki engedné meg ezt huszonévesen?

Sokszor odaszól nekem, hogy ne arra fésüljem a hajam vagy ő levág a hajamból egy kis részt, mert nem bírja elnézni. Akkor anyukám rákiabált és megsértődött, öt napra bezárkózott a szobájába duzzogni. Nem érti a tévét és állandóan közvetíti a híreket. A szomszédnak is átszólt, hogy tegyen a fejére sapkát, mert hideg van. Azt mondja, nem rosszindulatból tette. Szerintem viszont akkor sem illik harmincon felüli embereknek megmondani mit tegyenek. Már odáig jutottam, hogy látni sem bírom az itt leírtak miatt. Pszichológushoz fordultam. Várom a hasonló élményeket.