A fiunk nagyon megsértette anyósomat. Hogyan tudnánk megbékíteni?
A legnagyobb fiunk aspergeres. Születésnapja volt, a mamának előre megadtuk a könyvek címét, amit szeretett volna megkapni, ő azt mondta, meg is veszi neki. Szombaton átjött a mama és hozta az ajándékot: RUHÁKAT! A fiunk elég csalódott volt, de a tanultak alapján kezelte a helyzetet, illedelmesen megköszönte az ajándékot stb., közben az apja elszaladt megvenni neki a könyveket. A mama viszont csak erőltette a témát, kérdezgette, hogy mennyire tetszenek a pólók és hasonlók, kérte, hogy mondja meg őszintén. A fiunk erre tényleg őszintén válaszolt. Nem tetszenek, idegen az anyaguk, büdösek. A végén a hab a tortán az volt, hogy a kedves mama még megkérdezte, hogy azért ugye örül nekik, mire a fiunk közölte, hogy nem, mert nem ez vol megbeszélve és ő igazi ajándékra várt, átverve érzi magát. A férjem nagyjából itt ért haza. Az anyja sírni kezdett, hogy őt mi útáljuk és a gyereket is ellene neveljük...
Azóta, ha telefonon hívjuk is csak sír, hogy nem ezt várta tőlünk.
Hogyan tudnánk megbékíteni, ha az érvek nem használnak?
Szerintem Te is tisztában vagy vele, hogy nem a fiatok sértette meg a nagyanyját, hanem pont fordítva.
BÁRKINEK sértés az, ha egy megállapodást nem tart be az egyik fél, különösen ha ajándékról van szó. Nem az lenne a lényeg, amikor megünneplünk valakit, hogy róla szóljon a sztori, nem az ajándékozóról? A cél az, hogy az ünnepelt örüljön valaminek!
Itt még az lenne a kisebbik baj, ha esetleg nem kapná meg a megbeszélt dolgot, de hogy szándékosan mást kap helyette, az azért nagyon otromba "tréfa" - mindenkivel! Nem is egyszerűen érzéketlenség, de egyenesen rosszindulat, hiszen az az üzenete, hogy értelmetlen, értékelhetetlen valakinek a kívánsága, felülbírálandó, maga a személy nem kompetens a saját életében, nem tud helyesen dönteni a saját vágyairól se. Ezt sugallni egy fiatalnak nagyon romboló hatású és senkit nem ment fel az, ha netalántán nincs tisztában az Asperger-szindróma fogalmával, mert ez MINDENKINEK árt.
Az meg az ilyen ajándékozó eleve nulla érzelmi intelligenciáját már csak negatívba tudja tolni, hogy ruhát ajándékoz egy fiatalnak. Egyetlen esetben lehet ajándék egy ruha: ha az az illető kívánsága.
Mondjuk ki feketén-fehéren: a nagyanyja szándékosan provokált ki egy olyan szituációt, amiben ő mártírnak érezheti magát, ráadásul a saját unokája kárán. Azaz szándékosan árt valakinek azért, hogy aztán sajnáltathassa magát.
Persze nyilván van emögött valamilyen pszichés ok. A kor előrehaladtával vannak, akik nem egyre bölcsebbek, hanem egyre egyszerűbbek lesznek és a legprimitívebb játszmákhoz folyamodnak, hogy igényeiket kielégítsék, mely a nagyi esetében lehetséges, hogy csak egy szimpla figyelemhiány. Sajnos az ilyen infantilizálódó felnőttekkel nehéz bármit is kezdeni, hiszen a hisztériázás sokkal kényelmesebb nekik, mint felismerni valós hiányaikat, szükségleteiket és azokat a saját berkeiken belül éretten elrendezni.
De ahhoz, hogy valaki vidáman játszhassa a játszmáit, kellenek neki társak. És ezen a ponton Ti is dönthettek, hogy részt akartok-e venni ebben vagy nyíltan visszautasítjátok és meghúzzátok a határaitokat. Például úgy, hogy nem könyörögtök a megbocsátásáért, hanem például a saját fia kijelenti, hogy nagyon megsértett benneteket ezzel a tiszteletlen gesztusával és legyen szíves bocsánatot kérni a gyerektől.
gáz a mama. Sírjon csak
Esetleg udvariasan meg lehet kérdezni, hogy végül is miért ő mártirkodik, amikor ő nem tartotta be a megállapodást és bántott vele mást. Ez egy jó lecke neki. Főleg, ha nem engedtek, és megvárjátok, hogy ő keressen, és lássa be
(meg a könyvesboltos is.
Még átlagos 11 évesben is van, aki matricát gyűjt, más meg kvázi teljesen felnőtt.)
#39 Az a probléma, hogy Te is bele vagy ragadva valami kis gyerekkori eredetű hisztériába, hogy csakazértse csakazértse, majd te jól megregulázod a világot. Gondolom, Te vagy az a sofőr, aki megleckézteti az őt megelőző autót és hasonlók, mert alapból tömény frusztráció vagy, aki mindenben azt lesi, hogy hol mutathatná meg a helyes irányt a hülye emberiségnek.
A legszomorúbb az egészben, hogy bár állandó igyekezetednek megfelelően tudsz kellemetlenséget okozni ideig-óráig másoknak is, az eltörpül amellett, hogy napi 24 órában masszívan a saját életedet teszed tönkre ezzel.
Egy kiadós pszichoterápiával többre mennél, persze nyilván ezt nem várhatjuk Tőled, hiszen fel kéne hozzá ismerni, hogy Te haladsz szembe a forgalommal. (#42)
44!
A világon semmi problémám nincs, de azt hiszel, amit akarsz. Továbbra is az a véleményem, hogy ha oda áll az ember valaki elé, hogy ezt vegyél, az követelőzés. A vitát befejeztem, a történet nem érdekel tovább. Pápá
39, ez követelőzés?
inkább segítség,hogy ne kelljen gondolkodnod, mit vegyél, amit érdekli. Egészséges emberek is csinálják. Pl. megkérdezi az anyós!!! a fiától!!! mit szeretne a menye, mert azt venne karácsonyra, nem pénzt ad...hát van több minden, és akkor mindegyik családtag kap egyet belőle. Igen, a csaj szülei is...Még párok is íratnak listát, és az a meglepi, hogy mit kap meg belőle. Mindenki jól jár.
szerintem szorongós vagy, meg vaskalapos, vagy ilyesmi
ráadásul a mama bele is ment, hogy azt veszi meg.
Normális ember megkérdezi szüleit, mit szeretne a gyerek, és akkor azt vesz...ruhát is lehet venni mellé vagy más ünnepre, senki se tiltja.
De ha már olvas a gyerek, akkor nem olyan kicsi, hogy ne telt volna el annyi idő, hogy mamika felfogja, mi a helyzet és alkalmazkodjon, segítsen
Nem tudom hany eves az anyosod, de valoszinu regimodi no, nagymama es fogalma sincs a modernkori autizmus, asperger meg semmi egyeb problemas emberekrol. Lehet ti vittetek tilzasba a finomkodast eddig, hogy a gyereketek aspergeres es az ezt es eazt jelenti. Magyarazzatok el a mamanak ilyen egyszeruen: mama az unokad ketyos, bolond, gyagyas, nem komplett, idiota, fogyatekos. Regen minden telepulesnek volt bolondja (kiuben lehet autista volt, lehet hianyzott a kreges testje ...tok se tudta, agyverzes szuleskor, agyhartyagyuszi stb.)
Mamanak mondjatok el, hogy ti kertek elnezest, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hoztatok ot is es benneteket is, hogy sajnaljatok, de ez a gyerek MÁS, hogy nektek is rosszul esett volna a mama helyeben es persze milyen kar, hogy ennek az unokajanak nem vehet azt, amit meglat a boltban, a piacon hogy ittnincs meglepi, nincs legbolkapott jo otlet es ez nem a ti hibatok, nem az unokaja hibaja, hogy sajnos ezt le kell nyelni.
Ajanld fol megint, ujra (mama se fiatal es gondolom feledekenyedik mar o is), hogy legkozelebb is megmondjazok minek orulne a gyerek es kozosen megveszitek, egyutt elmentek vele. (Pl te elmesz a mamaval a konyvesboltba es ugy biztos pegalabb az egyik konyv az lesz, amit a gyereketek vart.)
Lehet azert sir, azert gondolja ellene nevelitek, mert nehezen fogadja el a mostanra teljesen egyertelmuve valt tenyt...ez az unokaja nem.olyan mint egy atlagos unoka.
Megjegyzem a mai tinik kozott siman akad alapbol bunko, mindenfele diagnosztizalt problema nelkul is, aki ugyanigy a szemebe mondta volna a mamanak,akar azt, hogy vigye az ajandekot ahova akarja. Es szegeny mama azt hiheti o is csak ilyen.
Nem lehet konnyu. De te meg ne vedd magadra annyira.
Nekem gyanús, hogy a mamánál is van valami mentális gubanc, ami öröklődött a te fiadnál, és az unokatestvérnél is.
A könnyen sértődő embereknél a homloklebeny kóros működése is elképzelhető. Az én fiam epilepsziás, végtelenül sértődős, amiről persze nem tehet, de nagyon nehéz nem megsérteni. Mivel a vicceket sem érti :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!