Hogy kezeljem ezt a helyzetet, mivel állítsam le őket?
Sziasztok! A helyzet az, hogy egyáltalán nem akarok gyereket, sem most, sem később és ezzel a nemsoká férjem is így van. A gond már csak az, hogy rendszeresen cs*eszegetnek a témával.. Most épp unokatesóm. Nem rég költözött fel Pestre és mivel mi is itt lakunk, gyakran találkozunk. Nagyon kedveli a páromat és mindig mondja, hogy milyen szerencsés vagyok és hogy milyen szép gyerekeink lesznek. Aztán mikor mondtam, hogy egyébként eszemben sincs gyereket szülni, akkor kb idiótának nézett, hogy ne legyek már hülye, már hogy ne akarnék gyereket és ez úgyis változni fog. Ezt nagyjából minden találkozáskor megemlíti, hogy ne aggódjak, majd meggondolom magam. Már betelt a pohár és mondtam, hogy örülnék, ha nem akarna a mi életünkbe beleokoskodni. Nem teljesen ment át az üzenet, mert utána nekiállt papolni arról, hogy na és ha a párom (májusban lesz az esküvőnk) mégis gyereket akar,, akkor majd jól meggondolom magam, hisz csak nem válnék el emiatt... Mondtam, hogy márpedig de, ha nem tudnánk dűlőre jutni, akkor elválnának útjaink, mert akármennyire is szeretem a páromat, érte sem vállalnék be egy gyereket sem! Itt kék halált kapott..:D
Anyósom is amíg nem tudta, hogy nem tervezünk gyereket, néha tett megjegyzést, hogy pl mikor rendetlenség volt a lakasban, akkor mondta, hogy Jajj mi lesz még itt amikor majd gyerekek is lesznek. Nem akartam neki mondani, hogy attól nem kell felni, mert nem lesznek, hallgattam. Aztán kb fel éve tudta meg, hogy nem lesz gyerekünk, természetesen ő is kiakadt, hogy márpedig az kell, ő nagyi akar lenni, ő így, ő úgy.. Minket kb alig hallgatott meg, csak magával volt elfoglava. És ezt a téma havi szinten tuti megkapjuk valamelyik rokontól és már annyira elegem/elegünk van az egészből. Miért nem képesek elfogadni, hogy mi így akarunk élni, gyerek nélkül? Sehol nincs köve vésve, hogyha valaki nőnek születik, akkor szülnie kell.
Próbáltam az elején kedvesen rövidre zárni a témát, de kezd fogyni a türelmem és kb “rettegek”, hogy mi lesz az esküvő után... Tuti biztos, hogy akkor még jobban rakezdenek a témára.
Hogy lehet ezt kezelni? :( Mindenkivel nem szüntethetjük meg a kapcsolatot.
válasza:
válasza:Hát kedves kérdező,ha ennyire határozott vagy a gyerek nem akarás felől, akkor mire fel ez a rettentő nagy bizonytalanság hogy mit mondjál?Akkor vállald már ezt is fel határozottan, hitelesen.Hogy miért nem akarsz.
Írom ezt annak ellenére, hogy kinek mi köze hozzá, kinek mikor lesz gyereke?
Én már 56 éves vagyok, van jó házasságom,2 diplomám,szép házam, kocsi,jó munkám, minden megvan az életemben.De! Mindez komolyan mondom semmit nem érne, ha nem lenne a 3 szép, okos felnőtt gyerekem.Meg az ő párjuk, meg a pici drága unokáim.
Amikor rájuk gondolok, amikor összejön a család,akkor tudom, hogy az életben semmi nem számít, csak ez.Ez a legfontosabb.
Valószínűleg én is kiakadnék, ha valamelyik gyermekem nem akart volna gyereket.Vagy nem lehetne nekik,hát ez lenne a legnagyobb tragédia.
Mitől ez a nagy gyermek ellenességed?Mi lesz, ha a kapcsolat elszürkül, unalmassá válik?
nekünk is van a családban 1 rokon pár, akik nem akarnak gyereket, lassan már ki is futnak az időből.
Egy idő után ők azt mondták, mostmár akarnak.Mindenki várta, évekig, és akkor bejelentették hogy sajnos nem lehet gyerekük!Erre mindenki elhallgatott.
válasza: válasza:Bunkónak kell lenned, azaz a legjobb védekezésnek a támadást kell választanod.
Akinek van egy kis esze, az nem fog olyan témába belemenni, amiről tudja, hogy beszólást fog majd kapni, ami neki nem fog tetszeni.
Tapasztalat, mert hasonló cipőben vagyok, mint te.
Igaz, én férfi vagyok.
31/F
válasza:"Hazudj, mondd azt, hogy meddő vagy. Kétlem, hogy ezután felhoznák a témát."
Ó, te még nem találkoztál igazi kotnyeles rokonnal.
AMikor majd jönnek a jobbnál jobb gyógymóddal, meg a "hátha csak elnéztek valamit", meg a hasonló jótanáccsal. Ja meg az örökbefogadással.
Legegyenesebb az őszinteség. Nem érdemes ebben hazudni, nem lehet jól kijönni belőle. Fel kell vállalni, hogy nem akar.
válasza:Huh, köszi a sok választ! :)
Igazából kb már 100-féleképpen próbáltuk velük megértetni. Igen elmondtuk, hogy azért nem lesz, mert nem akarunk, mert mi gyerek nélkül vagyunk egy család, mert nem kell mindenkinek és nem is való mindenkinek gyermek blabla. Volt már hogy kevésbé visszafogottan szóltam anyósomékra, hogy most be lehet fejezni a témát, mikor anyósom a szomszédasszonyának, akivel egyébként jóban van kezdte el ecsetelni, hogy jaj XY a menyem nem akar nekem unokát szülni. Azt hittem ott helyben, hogy leütöm. Mikor felhúzom magam és leállítom őket, akkor csodálkoznak, hogy mi a baj, de abbahagyják. Egészen a következő alkalomig.
Azt hazudni, hogy meddő vagyok...Hát igazából végiggondolva, ez lehet tényleg megoldaná a gondunkat, ámde ugye egészen idáig azt mondtuk nem akarunk, most meg azt mondanánk, hogy meddő vagyok. Tuti kételkednének, és picit úgy érzem erős hazugság lenne, de ki tudja.
12-es: Ki mondta, hogy bizonytalan vagyok…? Határozottan fel merem vállalni a véleményemet, ahogy a férjem is, szimplán még mi vagyunk azok, akik az állandó zaklatás után nem akarnak b*unkók lenni és nem akartunk balhét csapni a dologból, de már lassan sajnos ott tartunk. Soha egy percig nem titkoltam, hogy nem akarok gyereket! A probléma, hogy sokan nem tudják elfogadni és azt hiszik jobban tudják, hogy én/mi mit akarunk és nekünk mi a jó. Mint, ahogy rokonok és láthatóan te is, hisz te is eléggé értetlenkedsz, hogy mégis miért nem akarunk. Neked lehet semmit nem ér az életed gyerekek nélkül, ezt őszintén sajnálom, nekünk azért ér. Nem is értem azokat, akiknek egyébként csak is kizárólag egy gyerek ad célt, értelmet, boldogságot stb.-t az életüknek. Ezt soha nem akarom, hogy rajtam és a férjemen kívül bárki/bármi mástól ilyen szinten függjön az életünk értelme.
Egyszerű: nem szeretem a gyerekeket. Idegesítenek, számomra nem cuki-mukik, mint sok nő számára. 5 percig elvagyok velük, de utána köszönöm elég volt. Állandóan sírnak, éjszakákon át nem alszik az ember, kialvatlan, fáradt, stresszes, ingerlékeny. Rengeteg pénzbe kerül, óriási felelősség, életed végéig felelőséggel tartozol érte. Kicsiként megy a sírás-rívás mindenért, aztán ahogy nő jön a dackorszak, a hiszti, kamaszodik akkor meg semmi nem jó, a legextrémebb ötletekkel állnak elő. És nagyjából jövőhét végéig tudnám sorolni az okokat, de nem hiszem h kellene. Nem tudnám feladni a mostani életemet egy gyerek miatt, illetőleg kizárt, hogy évekig otthon tudnék ülni a négy fal között. A terhesség és brutálisan fájdalmas szülésről nem is említek szót se. És abban is látok realitást, amit a 27 éves női kommentelő írt. Ebbe a világba valóban, ha szeretnék gyereket sem akarnék szülni.
Mi így vagyunk egy család a nemsoká férjemmel, imádjuk egymást, szeretjük hogy azt csinálhatjuk amihez épp kedvünk van, utazunk, szórakozunk stb. Ezt egy gyerek után el is felejthetjük hosszú évekre.
válasza: válasza:#12: A Gyakori tele van olyan szülők gyerekeivel, akik gyakorlatilag mindenkivel jót tettek volna, ha nem szülnek/nemzenek. Akiknek szült az anyja, mert az anyós akarta, de az anya már nem szerette.
Ha nem időben "kapcsol", az az ő baja, nem örökíti tovább. Ha időben kapcsol, de hideg, nem bátorító, az már másé, az ún. gyereké. Így is oké szülni?
válasza:Gyereket magunkért kell vállalni, mert szeretnénk, s úgy érezzük, hogy ezzel teljesedne ki az életünk. Nem a férjnek/feleségnek/anyósnak/apósnak/kollégáknak/szomszédnak/a magyar kormánynak.
Ha valaki nem akar igazán, az nem szokott jól elsülni. Jó példa, hogy hány kérdés íródik ki naponta, melynek középponti problémaforrása a bizonytalan gyerekvállalás.
Az sem a legjobb, ha valaki azért vállal gyereket, hogy a vágyait a gyerekén keresztül valóra váltsa. Hiszen az ember nem azért születik, hogy a rokonság álmait beteljesítse. Így roppant önző, és idióta dolognak tartom, amikor egy szülő azon nyervog, hogy a gyereke nem csinál neki unokát, mert az ő életében az a legfontosabb dolog lenne. Az, hogy mit akar a gyereke, az pedig magasról le van tojva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!