Mitt tegyek? Helyes lenne az öngyílkossag?

Eléjük állsz, elnomdod, hogy hibáztál, nekik volt igazuk, és ekkora pofon kellett, hogy rájöjj.

Ez még nem a világ vége, ettől nem kell öngyilkosnak lenned.

Pont úgy, ahogy elég felnőtt voltál a szökéshez, most legyél elég felnőtt, hogy beismerd nekik, hibáztál.

Mérgesek lesznek, ebben biztos vagyok. Talán büntetés is lesz, de később minden rendbe fog jönni.

Nem loptál, nem öltél embert, csak játszottad a felnőttet. Ez bocsánatos "bűn".

Jaj jaj jaj, ezt én is hányszor mondtam, amikor tini voltam és ugyanúgy nem hittem senkinek, mint most te sem fogod elhinni, hogy hagyd ott ezt a fiút és ne gondolj ilyen butaságokat, az életed kincs. Jönnek még nagyobb gondok is, hidd el, fél a fejjel.

25N

A helyes az, hogy hazamész. Olvasd el a Bibliából a tékozló fiú történetét! Nem kell hozzá hívőnek lenned, mindenki számára hasznos.

Majd így folytatta: „Egy embernek volt két fia. 12A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. 13Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. 14Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. 15Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. 16Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. 17Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg éhen halok itt. 18Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. 19Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. 20Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. (Lk 15,11-20)

Sokkal nagyobb szégyen, ha egy ilyen ostobaság miatt öngyilkos leszel.

Ha eltiltanak tőle, azt azért teszik, mert neked akarnak jót. Hiszen te is rájöttél, hogy nem jó neked mellette. 17 vagy. Bőven találsz még sokkal jobbat.

Öngyilkosság egyetlen esetben fogadható el, ha valaki végstádiumú gyógyíthatatlan beteg és nem kér a hátralévő, biztos halálba torkolló szenvedésből.

Minden egyéb szuicid motiváció egyfajta függésből fakadó, felelősségáthárítás.

Mihelyst meg tudjuk haladni a függéseinket* felszabadulunk és eszünkbe nem jut az utodesktrukció még gondolatilag sem.

*függés: sok mindentől lehet függeni, mások véleménye, külső visszacsatolások, szülők figyelme, párkapcsolat stb stb.

Ha nem ilyesmikben határozod meg magadat, nem adod át a szellemi autonómiádat mások kezébe kulcsként, hanem csak a magad véleménye számít, akkor onnantól okafogyott fogalmak a szégyen és a bűntudat, de már nem is idézel elő olyat, ami miatt az kellene.

Tedd a következőt: online vedd fel először a kapcsolatot a szülőkkel és írd meg, hogy sajnálod, amit tettél, fiatalság, bolondság, bánod, de visszamennél. Várd meg a választ. (Bár sohasem szoktam senkit arra biztatni, hogy játszmázzon, manipuláljon, de jelen esetben ha nem akarsz otthon plusz még cirkuszt is, akkor addig "tárgyalj" velük, amíg kieszközlöd, hogy nem a felelősséget hárítod, de önmagában a verés, fejleüvöltés és egyéb indulatos és verbális bántalmazások nem visznek senkit előrébb) Ha eljuttok oda, hogy leagább a szülők picit megértőek és nem csak puffognak meg tekintélyelvűsködnek, akkor telefonon is beszéljetek. Aztán nyomás haza. Ha neked esnek, figyelmeztetheted őket, hogy így is labilis vagy mentálisan, botrány helyett egy alapos kibeszélés/megbeszélés segíteni tudna mindenkit. Rajtuk is, rajtad is.