Ti mit tennétek? Mi lenne a helyes megoldás? Szimplán hagyni kéne és megszakítani a kapcsolatot?
A párom 2 nővérével ( legyen mondjuk Sári és Icu) szörnyű a kapcsolatunk.
Az a helyzet hogy Sári otthagyta az egyetemet, szült 4 gyereket a családi házba. Párom szóvátette neki, hogy talán illene külön kültözniük (Sárinak a férjével és a 4 gyerekkel). Mert nem állapot hogy a gyerekek egész nap ordítanak , nem lehet megmaradni mellettük és tanulni meg pihenni. A gyerekek oviba/bölcsibe nem járnak.
Sári vallási okokból kifolyólag nem akar védekezni (eszem megáll.... ), csak potyogtatja a gyerekeket.
Sári, Icu fejét is telebeszélte már, (Icu már nem él velük, de még nincs gyereke), hogy a párom egy utolsó szemét amiért a 4 gyermekes családanyát megszólta.
Tehát Icu alig áll szóba a párommal, ha igen akkor is bunkó vele mert kiáll Sáriért, bár Sári gyermekeit nem látja el rendesen de az nem számít neki (cipőt,ruhát,játékot rokonok vesznek a gyerekeknek mert már sajnálják őket).
Sári és férje nem dolgozik, külföldön megkeresett tartalékaikat élik fel már pár éve, már 30 felett vannak mindketten.
Tervben van hogy elköltözik onnan, hiszen most is dolgozik már, de még ezt az utolsó évet meg kell csinálnia az egyetemen. De utána mi legyen? Ebből már nem lehet normális testvéri kapcsolat? Mikor hozzánk jön a párom és látja mennyire jó a kapcsolatom a testvéreimmel, látom hogy fáj a szíve...
Két értékrend csap össze.
Tulajdonképpen miért nem akarnak elköltözni?
Nem akarja senki megmondani a tutit nekik, úgy élnek ahogy akarnak, amíg ezzel mások életére nincsenek befolyással. De úgy gondolom ha már valaki vállal x gyereket, akkor ne más nyakára, hanem kezdjen önálló életet, főleg ha már nem csak becsúszott 1 gyerek hanem egy ekkora "családról " van szó. Mert ennyi gyerekkel nagy családnak számítanak. Hova vezetne a bocsánat kérés?? Ő kérjen bocsánatot az egész nap síró gyerekek miatt? Vagy hogy úgy vállaltak ennyi gyereket hogy nem akarják biztosítani nekik a megfelelő otthont??
Nem akarnak költözni sehova, nekik ez nagyon kényelmes, babysitter helyben van, albit nem kell fizetni csak a rezsi egy részét.
Nem értettem soha, hogy minek kell ekkora családot alapítani amíg egzisztenciálisan nem stabil legalább az apuka. Még egy gyereket sem vállalnék a anyámék nyakára, nem hogy ennyit. :D Legalább albit vennék ki amíg nem lesz saját lakásom, én biztosan nem kérnék bocsánatot. Sárika gondolom olyan ember akinek betörik a feje az igazság hallatán és vérig sértődik. Pedig hát ha ismerné a gumi vagy fogamzásgátló létezését nem gyártaná a gyerekeket a nagy világba.
Szerintem amint tud költözzön el, és ne foglalkozzon velük. Ne várja a párod, hogy tekintettel lesznek rá, hogy tudjon tanulnu ha a saját gyerekük jövője nem érdekli annyira hogy oviba hordja. Valszeg pont leszarják.
El kell költözni, ha nem tetszik, hogy ott vannak a gyerekek. Amíg anyósékat nem zavarja, addig ezzel te nem nagyon tudsz mit kezdeni, de még a párod se.
Tapasztalat, hogy a rossz családi kapcsolatok sokat javulnak szétköltözéskor, ha már nem kell egy fedél alatt élni.
"látod, hogy fáj a szíve".
Ha az egyik gyerekem a családjával velem élne, örülnék neki. Örülnék, hogy az unokáim is otthon vannak, amíg kicsik, ez a legjobb nekik. Még akkor is, ha a szülők csak velük törődnek és a tartalékaikat élik fel addig.
Talán jobb lenne, ha a te családodhoz költöznétek, ha ott olyan jók a családi kapcsolatok. Csak, hogy ne fájjon a párod szíve.
"Párom szóvátette neki, hogy talán illene külön kültözniük "
Az éppen aktuális partnered mégis milyen jogon szól bele abba, hogy ki hol lakik?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!