Az öngyilkosság a helyes lépés, ha már tényleg teljesen feleslegesnek és örömök nélkülinek érzem az életemet? 22F

Tanulj nyelvet és menj külföldre (csak egy tipp). Mindegy mihez kezdesz, csak az első lépést kell megtenned. A többi majd adja magát.

1. Depressziós vagy és lehangolt? Mozogj többet, szedj Magnéziumot az internet tele van egyéb tippekkel. Ha gondolod beszélj egy pszichológussal.

2. A diploma ha megvan, az egy plusz. Ha most nem tudsz elhelyezkedni, hát akkor tedd félre egy ideig, amíg nem változik a helyzet. Sosem tudod mi várhat a jövőben. Egyébként rengeteg diplomás végez fizikai munkát, az nem szégyen. Sőt, a fizikai munka jót tesz az idegeknek, nem úgy mint a szellemi. Tudom, mert csináltam mindkettőt.

3. A szüleid nem azért rágják a füledet, mert a terhükre vagy (legalábbis ha normálisak), hanem mert azt szeretnék ha kezdenél magaddal valamit. Ha hozzájárulsz a rezsihez, és besegítesz nekik, akkor nem élősködsz rajtuk. Egyébként meg nézd a pozitív oldalát. Ha külön költöznél, biztosan több pénzedbe kerülne, és nem tudnál annyit megspórolni. Nem te vagy az első, aki nulláról indul.

> Hosszú ideje szenvedek súlyos depresszióban, lehangoltságban, búskomorságban.

Az orvostudomány ezen ma már tud segíteni. Menj el egy pszichológushoz. Ha nagyon nem akarsz – bár nem tudom miért lenne rosszabb, mint az öngyilkosság –, akkor sportolj valamit. (Még barátokat is szerezhetsz közben.)

> Ugyan már diplomás vagyok, de semmit sem ér ez a papír, rossz szakmát választottam, amivel képtelenség elhelyezkedni.

És? Akkor tanulj ki egy másik szakmát.

> Marad a gyári betanított munka vagy hasonló tárgya helyek

Nem. Ennél több lehetőséged van, csak keresd.

> a szülőktől való különköltözés fikarcnyi esélye nélkül

Legalábbis még. De idővel minden változik.

> Barátaim a lakóhelyemen egyáltalán nincsenek, csak az egyetemen voltak, de velük a távolság miatt már nem szoktam találkozni. Társas kapcsolatokat nagyon nehezen alakítok ki.

Ezért kell ezt megtanulnod. Keress olyan hobbit, ami közösséghez kötött. Lehet, hogy te nem tudsz társas kapcsolatokat kialakítani, de mások igen, akár veled is. Ismerek olyan embert, akiből két értelmes mondatot nem lehet kihúzni, mégis sok ismerőse van, rengeteg helyre eljár.

> Barátnőm sosem volt, nem is lesz, szóval a család is kilőve.

Nagy valószínűséggel ez is csak ideiglenes állapot.

> Egyáltalán semmihez sem értek

Például annyi tudásod és képességed van, hogy elvégeztél egy diplomát. Jó a helyesírásod, összeszedettek a gondolataid. Már átlagon felüli vagy. Csak még nincs meg az, amiben ezt ki tudod bontakoztatni. Keresd mi az. Mi az, amit önmagáért csinálnál szívesen? Mi lenne, ha az életedben minden rendben lenne, lenne egy barátnőd, barátaid, megnyernéd az lottó ötöst, és miután kitomboltad magad, megkerülted a világot, utána mivel foglalkoznál? Mi lenne az, amivel a szabadidődet eltöltenéd, órákat szánva rá, és nem azért, hogy több pénzed legyen?

> nagyon rossz döntéseket hoztam életem során

Akkor ideje jó döntéseket hozni. Az életed alakulásán gyökeresen változtathatsz. Hozd meg újra azokat a döntéseket, amikre visszanézve úgy gondolod, helyesebbek lettek volna.

> Mi tartson még életben? Hogy eljárjak havi 70-80 ezer forintért télen-nyáron robotolni a c**gányok közé, majd hazatérve hallgassam anyámékat? Ennek az ég világon semmi értelme nincs.

Pont az, hogy ezen változtass.

Összességében nem lesz könnyű. Lehet rámegy 10 éved, és addig nem leszel se túl boldog, se túl gazdag, se túl elégedett. De utána jó esetben még jön 40-50 év.

Nincs vesztenivalód? Egyrészt nem igaz, különben nem írtál volna ide. De ha közel is állsz hozzá, fogd fel lehetőségként, innen bármilyen út nyitva áll, és a legtöbb csak jó irányba vezet.

ha csak a 70-80e zavar, akkor menj ki dolgozni külföldre, ott 1000 eurót is megkeresheted.

nyelvtanulást nem írom, mert diplomához kell egy b2es szint minimum, azzal már el lehet boldogulni.