Szerintetek mi a "feladata" egy szülőnek miután a gyerek leérettségizik?

Akkora nagy hülyeség és általánosítás, hogy aki kap valamit, az nem tudja értékelni a dolgokat. Nekem Anyukám vett egy lakást, addig nem volt semmire gondom, nem tudtam, mi mennyibe kerül. Mikor megláttam az első fűtésszámlát, lefordultam a székről. És szó szerint egyik napról a másikra megtanultam beosztani a pénzt. Listát írtam, mennyi a havi kiadás, ha marad, azt meg félreteszem. Pedig amíg eltartottak, mindig két kézzel szórtam a pénzt, az összes zsebpénzemet otthagytam a DM-ben. Azóta csak samponért szaladok be. Meg lehet változni.

23/L

kedves kérdező! ha tettél már itt fel kérdést, akkor nyilván tudod, hogy rengeteg irigy ember van. és rosszindulatú.

én tökéletesen értelek. szerencsére soha nem kellett nélkülöznöm gyerekkoromban se, de soha nem volt az, hogy kiejtek valamit a számon és anyu egyből megvette. persze gyerekként hisztiztem, aztán később rájöttem milyen hasznos volt ez. megtanultam értékelni a dolgokat. de úgy látom itt sokaknak fogalmuk sincs arról ez mit jelent.

egyébként igen, ez így megy manapság legalábbis sokaknál. egyrészt értem a szülőt, hiszen szereti a gyerekét, segít ahogy tud. másrészt a "gyerek" kihasználja ezt. minek menne dolgozni, ha így is megkap mindent? van olyan barátnőm, aki csak 2 évvel fiatalabb nálam, de sokszor úgy érzem, mintha 10 évvel lenne fiatalabb. és ezzel nem arra célzok, hogy vénlány vagyok, hanem hogy ő egyáltalán nem úgy gondolkozik, mint egy felnőtt ember. nekem férjem van és kisgyerekem, ő még mindig a szüleivel él, bulizik, pasizik, bár egy ideje legalább már dolgozik. jól érzi így magát, nincs is ezzel baj, csak szerintem olyan éretlen. legalábbis nekem furcsa, hogy ennyi idősen nem vágyik az önállóságra, különköltözésre, felnőtt kapcsolatra.