Ciki hogy 31 évesen még nincs párom?

Én 35 múltam, és későn lett párom, ő is szakított velem. Öcsém már 10 éve nősült, két gyereke van, húgom is 3 éve férjhez ment. Folyton azt kérdezték az ismerősök, én mikor? Ismerem ezt a szörnyű helyzetet.

Szerintem ha nincs kedved, ne menj el a családi találkozóra. Lehet, lelkiismeretfurdalásod lesz "szegények" miatt, de gondolj arra: ők nem gondolnak bele, neked ez milyen.

De ha viszont beszólsz, az is jó. Pl. valaki, akit 20 éve nem láttam, ilyet szólt: szia, még mindig szólóban? Én: Igen. És a te házassságod még mindig olyan rossz mint 20 éve volt?

Vagy csak jegyezd meg: ennyire nincs témátok, hogy ezen csámcsogtok? Vagy: a szexuális életetek milyen?

Ti. ezek a megjegyzések éppoly "tapintatosak", mint az övéik.

Nem ciki egyáltalán. Ezek a rokonok hü.lyék. Te egyedülálló, független, felnőtt nő vagy, ne csinálj olyan dolgot, amihez nincs kedved, ne menj olyan helyre, ahol rosszul érzed magad. Ha meg mégis odamész,és valaki beszól, egész nyugodtan kérd ki magadnak, olvasgass az asszertív kommunikációról, lehet belőle jó ötleteket meríteni.

Sok olyan "barátja" van az embernek élete során, akik csak ideig-óráig, amíg a körülmények hasonlóak, addig "barátok". Fogadd el, hogy neked az unokahúgod ilyen volt. 2 féle ember szokott másokat a magánélete miatt bas.ztatni: 1. Akinél nincs minden rendben - és így próbálja elterelni magáról a figyelmet. 2. Akinek kisebbségi komplexusa van. Nyugodtan mondd meg egyenesen a rokonaidnak, így szó szerint, nyugodt hangon: "szeretném, hogy attól, hogy nekem nincs férjem és gyerekem, nem szólnátok bele a magánéletembe, és ugyanúgy odafigyelnétek rám." Ha kell ismételd el, lényeg, hogy lássák, hogy határozott és magabiztos vagy. Az ilyen típusú emberek (érzelmi bántalmazóknak hívják őket szaknyelven) az áldozat-típusú emberekre szállnak rá, a karakánokat békén hagyják.

Én amúgy a másik oldalon állok. 29 éves nő vagyok, van egy lány ikertestvérem. Nekem van párom, régebben is voltak barátaim, neki soha nem volt senkije (elég zárkózott természet). Én mindig próbáltam normálisan kezelni ezt a problémát (bár bevallom, volt amikor sajnos nem sikerült, mert tényleg vannak olyan primitív emberek, akik csak azt a nőt veszik emberszámba, akinek van párja), és megvédeni tesómat. Esetleg ha jóban vagy még valamennyire unokahúgoddal, kérd meg négyszemközt, hogy figyeljen erre a dologra, és segítsen. Ha meg már úgy érzed, nem akarsz jóban lenni vele, akkor marad a protokoll-kapcsolat - de akkor is állj ki magad mellett. Lényeg, hogy ne maradj csendben, mert akkor ha nem is nyersz csatát, az önbecsülésed legalább megmarad.

Amúgy nagyon jól írta az a válaszoló, hogy ezeket a rokonokat a húgod személyisége és lelke sem érdekli. Ezeket csak az ostoba látszat érdekli, semmi más (hiszen ha neked lenne férjed, gyereked, téged istenítenének és őt mellőznék). Szerintem már így is túl sok időt pazaroltál a rajtuk való filozofáláson :)

19:06 voltam.

71%-osnak:

Miért is lennék sekélyes? nézz utána! Tuti van róla valahol statisztikai adat!

Mennyi egyedülálló középkorú férfit látsz aki nem iszik, züllik, vagy gyűjti a szifiliszt?

Én elég sokat láttam már ilyet és sajnálom is, hogy ennyire nincs akaraterejük. Azért egy házasságban mégiscsak jobb dolguk van!

Tudod: egy sikeres férfi mögött áll egy nő....

na de kérem, a sikeres nő mögött ki áll?!?