A párom gyermekét hogy viseljen el?
Sziasztok
Segítséget szeretnék kérni hogy tudnám elfogadni a párom gyermekét mikor megismertem egy éves volt most 3 és fél nagyon pimasz mindig azon töri a fejét hogy idegesítsen a közös hazánkból elzavar hogy én nem lehetek ott ha ő ott van. Fogdossa a frissen festett falat ha az apja lel mellém rögtön nyafog direkt elesik hogy nehogy hozzám szóljon az anyukájàval nincs egy hétvégén sem vagy nálunk van vagy a nagyszüleivel sőt még hétköznap 2 nap is. Ha lenne egy kis időnk hogy együtt tudjunk lenni akkor sem tud az anyukája rá vigyázni mert el kell hoznia. Soha nem tudja azt mondani hogy most együtt leszünk 2 en màr most ezt nem olyan könnyű megoldási mert van egy 10 hónapos kisbabák. Azt mondja hogy őt nem szereti az apja mert amikor a nagyszülők van nincs ott vele hanem inkább velünk van itthon. Egy 3 éves gyereknek hogy jut ilyen az eszébe? A közös gyermekünkkel a nagyszülők nem foglalkoznak 6 szőr làttàk 10 hónap alat. Mit tegyek hogy javuljon a gyermekkel a helyzet mert màr olyan szinten vagyok hogy elvàlok.
Az én 4 évesem is pont ezeket csinàlnà, ha hagynàm, de nem hagyom. Ennyi :D
Neked is van egy "saját" évesed tudtatnád.
Tök egyértelmű, hogy az "idegen" gyerek mindenhol idegennek érzi magàt, nincs se személy, se hely amihez kötődhetne, ahol biztonsàgban érezné magàt.
Az anyjának sem apjànak sem kell, a nagyszülők csak hagyják nőni, mint a gombàt, te még utálod, így gondolom a te 4évesed is utálja. Valahogy senki nem érzi feladatának a nevelését, mindenhol csak úgy van.
Nem könnyű életkezdés beláthatod.
Csak kívàncsiságból, ítad az előbb ezt a sàros lábban bent ugrálást... Te ezt szótlanul nézed ilyenkor, és pukkadozol, hogy a "kishülye" direkt idegesít? Miért nem fogod meg a kezét, ülteted le, és veteted le a cipőjét?
Rosszalkodik, mert senki le se sz@rja, unja magát.
Hogy viseld el?
Fogadd el őt, mint 3.gyeked, mert bàr nem te szüled, a hét nagyobb részét életvitel szerűen veletek tölti. És ez nem a ő döntése volt, hanem a tiéd, mikor összeálltàl az apjával, pláne mikor szültél egy féltesót is a szituàcióba.
Kezdj el vele minőségi időt tölteni, vond be az életetekbe, a hàzimunkàba, adj neki figyelmet,biztos vagyok benne, hogy max pàr hét, és normalizálódhat a helyzet.
Az én 4 évesen eleped az elismerésért, a dicséretért, és rengeteg itthoni feladatba bevonható, sok mindent önállóan is elvégez.
Erőltesd meg magad kicsit légyszi!
Mert mint írtam, nem annak a szegény kisgyermeknek a döntése volt ez az élethelyzet, hanem a tiétek, felnőtteké!
Hiába a kutya fülét!
A gyerek nem mindenhol viselkedik ugyanúgy. Nehogy azt hidd, hogy otthon ugrálhat sáros cipővel. Meg se próbálja.
Nálatok viszont röhögve. Vajon miért?!
Kapsz egy kekszet, ha kitalálod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!