Hány éves korban érdemes megházassodni és gyermeket vállalni? 15f

Házasodni kb mindegy, gyereket 25-35 között ideális szerintem. Jááj. 4 évem van D:

31/f

Házasodni akkor amikor úgy érzitek a barátnőddel, hogy eljutott arra a szintre a kapcsolatotok. Nem arról beszélek amikor rózsaszín köd van meg minden happy, hanem amikor már ésszerűen bele tudtok gondolni, hogy ez mit jelent.

Gyermeket vállalni elsőkörben csakis akkor ha mindketten komolyan készen álltok rá. Ha bármelyikőtök nem érzi biztosnak akkor nem. Persze mindig is lesz ott egy egészséges félelem, hogy vajon jó szülők lesztek-e meg ilyenek... De amikor egyikőtök nem biztos abban, hogy bármi van felneveltek egy gyereket akkor inkább nem. Ez meg nincs korhoz kötve.

Másodszor pedig nem kellenek luxus körülmények de arra számolni kell, hogy sok pénz egy gyerek. Érdemes utánajárni, hogy elegendő-e a keresetetek arra, hogy ételt, ruhát, fűtést stb biztosítani tudtok.

Hogy mikor érdemes házasodni, én azt 2 részre bontanám

Az első a kapcsolati oldal

-ha 100%-ig biztos vagy abban, hogy szereted, hogy ez nem egy fellángolás, tehát biztosnak érzed az érzelmeidet és az övét is

-ha megvan köztetek a bizalom, a tisztelet és az őszinteség egymás felé

- ha úgy érzed, hogy az adott pároddal akarod leélni életed hátralévő részét és nincs szükséged másra mellette, mert benne minden olyan tulajdonság megvan amit te szeretnél, úgy érzitek egymáshoz valók vagytok, összeillik a személyiségetek

- ha kielégítő szexuális életet éltek

- ha meg tudtok beszélni nyíltan problémákat, személyes dolgokat, olyat is amit cikinek éreztek, konfliktushelyzeteket, együtt normális kommunikációval (nem üvöltözve, kiabálva, veszekedve, fél évente szakítva), némi kompromisszummal amikor szükséges, de semmiképp azzal hogy feladjátok önmagatokat

-ha a párodnak olyan hibái vannak amikkel együtt szeretni tudod és nem pl 5 év házasság után találod ki, hogy téged ez vagy az zavar benne: legyen az egy tulajdonság amit nehezen tolerálsz, vagy mondjuk pl az, hogy dohányzik. Ugyanez persze kölcsönösen.

-házasság előtt mindenképp érdemes elbeszélgetni arról (szerintem) , hogy kinek mik a határai, mi az a pont amit már nem viselne el és inkább válás mellett döntene. Ilyesmik lehetnek pl megcsalás, fizikai -lelki bántalmazás, olyan függőség amiből a társad nem is akar kigyógyulni és ezzel téged is tönkretesz lelkileg, és vagy akár anyagilag. Meg kell bezsélni akartok-e gyereket és hogy ez mennyire fontos nektek, mert ha esetleg nem jön össze, akkor csak emiatt elválnátok? Vagy pl akarnátok-e örökbe fogadni ilyen esetben. Ezek a dolgok mindig az adott 2 féltől függenek, hogy nekik mik az igényeik, és mik a határaik.

Fontos tudni, hogy ugyan elkötelezed magad a párod mellett, és felelősséget vállalsz a házassággal a kapcsolatotokért, ahogy ő is, DE nem kötelességetek csak emiatt a végtelenségig mindent eltűrni egymástól, és itt most nem egy összeveszésre gondolok, vagy többre, hanem ha úgy érzed a párod már nem az, akit annak idején megismertél, tehát súlyos mértékben negatív irányba változott. Vagy ő érzi így veled kapcsolatban. Természetesen meg kell próbálni megoldani, de ha nem megy, nem szabad csak azért együtt maradni mert gyerek van (neki tesz a legrosszabbat egy szar szülöi kapcsolat, rideg vagy veszekedésekkel teli légkör), vagy mert félsz hogy nem találsz mást.

Én úgy gondolom egy házassághoz megfelelő szellemi érettség kell. Sokan egyáltalán nincsenek rá felkészülve, nem alkalmasak se házasságra, de még párkapcsolatra sem, mert a legalapvetőbb dolgokkal sincsenek tisztában, sem egymást illetően, sem saját magukat illetően. Önismeret mindenképp szükséges hozzá, és a párunk megismerése is. EZ pl nem annak a függvénye, hogy 1 évig, vagy 8 évig vagytok együtt házasság előtt, hanem a kapcsolatotok minőségétől. Sokan azt se tudják mit akarnak, vagy ha tudják akkor alakoskodnak a párjuk előtt, nem őszinték, nem mondják el az igényeiket, csak a párjuk háta mögött ügyködnek és lapítanak.

- azért pl nem szabad házasodni ha pl becsúszott a gyerek. Az ilyesmibő soha semmi jó nem sül ki. Ahogy abból sem ha azért veszed el a csajod mert nyaggad, pedig te nem akarsz házasodni.

A másik rész pedig az, hogy a kapcsolatotok egyéb dolgai hol tartanak, tehát:

-el tudjátok e magatokat tartani

- van e lehetőség előtte összeköltözésre-együttélésre (szerintem legalább fél évet érdemes mindenképp együtt élni)

-van e pénzetek az általatok tervezett esküvőre, egyeznek -e az elképzelések ezt illetően

Ha ezek megvannak, akkor érdemes törvényesen is összekötni az életed a pároddal.

Gyereket vállalni akkor érdemes,

-ha nőként biztos abban az ember, hogy szükség esetén egyedül is el tudja tartani (férfiaknál nem igazán lényeges, úgyis az anyával marad a gyerek és ő többet költ rá mint a gyerektartás) Az apa csak extrém esetekben kapja meg.

általánosságban

- ha kapcsolatotok megérett rá. 2-3 év még semmiképp sem elég stabil kapcsolat erre, ahogy az sem, ha csak becsúszott.

-mindketten ugyanúgy vágytok rá. Ha bármelyikőtöknek kicsit is kétségei vannak, akkor még várjatok vele.

-saját vélemény, de szerintem érdemes a házasság, vagy élettársi kapcsolat (amelyiket választjátok) első 3-4-5 évét kiélvezni kettesben. Utána már úgysem lesz rá lehetőségetek mert ha gyerek van, teljesen meg fog változni az életetek. Akkor nem a randi lesz az első hanem a gyerek, ha pl megbetegszik, vagy nem a haverok, ha pont akkor kell a kicsit dokihoz vinni. Hiába találkoztál rég a barátaiddal, akkor is a gyerek az első amennyiben valami gond felmerül. Ha 21-23 évesen házasodnátok akkor akár többet is várhattok. A legideálisabb kor 25- és 35 között van. Ha úgy érzed , hogy akarsz gyereket, ne várd, hogy majd csak a barátnőd vagy a feleséged fogja nevelni, neked is ki kell belőle venni a részed, neked is ugyanúgy kell szaros pelenkát cserélni, mesét olvasni, kézbe venni, fürdetni mint a párodnak. Igen, munka mellett (után) is. Az nem apa aki miután hazamegy a munkából, tesped a tv vagy a gép előtt, és az asszony csinál mindent. A háztartást pl igen, ha otthon maradt a picivel, de a gyerek a kettőtök dolga!

- egy gyerek rengeteg pénzbe kerül, fontos hogy legyen megtakarításotok egy esetleges váratlan kirúgásra, munkanélküliségre, szülésre, babaszoba kialakítására, kisruhákra, pelenkákra, vészhelyzetre.

Ha kerestek annyit, hogy havonta a megélhetés és egy kis szórakozási lehetőség anyagi finanszírozásán kívül, még marad 60-80 ezer forintotok 1 gyermekre akkor már el lehet gondlkodni rajta. Előbb nem érdemes, ha csak nem akartok választani a gyerek kajája, vagy a gyógyszere , netán az új cipője között. Ne akarjátok szakadt, használt cuccokba öltöztetni, szar kaját adni neki és hasonlók...Nyomorba, szegénység közeli helyzetbe felelőtlenség gyereket vállalni, hogy aztán nélkülözzön, szenvedjen szerencsétlen.

-azért pl nem szabad gyereket vállalni, hogy hátha az majd megmenti a döglődő kapcsolatot. Sokan teszik ezt, csak nem vallják be. Én személyesen is ismerek ilyet.

Szóval nagyon nagy felelősség a gyerek, mind anyagilag, mint a párkapcsolat szempontjából. Mert a terhesség és a szülés nem egy könnyű menet a szervezetnek, fel kell készülnöd arra is, hogy megváltozik a párod teste, jó ideig nem szexelhettek szülés után, és nem biztos hogy pár hónap alatt le tud fogyni, ha hízékonyabb alkat. Fel kell készülni ilyesmikre neked is és neki is. A megoldás pedig nem abban van, hogy elmész más nőd dugni, bár sokan csinálják.

Hirtelen ezek jutottak eszembe.

Szerintem 30 körül.

#6:

Hirtelen ez jutott eszedbe.waoo😃😃