Gazdagság vagy dadogás?
Sziasztok!
19 éves fiú vagyok. Leírom mi a problémám.
Jómódú családból származom. Nagyon jómódúból (nem akarom részletezni, nincs jelentősége, és nem akarok másokat megbántani ezekkel a dolgokkal). Tulajdonképpen mindenem megvan, amit pénzzel meg lehet venni. Viszont van egy nagy problémám. Erősen dadogok. Mindenhol, itthon, boltban, barátokkal és a suliban is. Nagyon rossz érzés, hogy tulajdonképpen amíg valamit kimondok, addig mások 5-6 mondatot kimondanak. Szerencsére jófejek az iskolatársaim és a barátaim, és nem cikiznek emiatt. Viszont nagyon rossz, mert ha el szeretnék valamit mondani, nekem is nagyon kellemetlen, hogy a többiek hosszú időn át várnak, míg végre sikerül kimondanom az adott dolgot. Ne tudjátok meg milyen kínszenvedés például egy vásárlás (szerencsére egyre több az önkiszolgáló bolt, vagy neadj'Isten egy bérletvásárlás!). Barátnőt sem igen tudok így találni.
Meg ugye nagy kérdés, hogy később egy ilyen beszédhibával hol lehet elhelyezkedni? Fizikai munka vagy valami kutató, tervező szerintem maximum.
Viszont most jön a dolog kérdés része.
A dolog apropója az, hogy kaptam a szüleimtől érettségire egy magas kategóriájú kocsit (a márka itt sem lényeg). És elgondolkodtam a dolgon, hogy tök jó, itt ez a szuper kocsi, de egy normális beszédképességnek mennyivel jobban örülnék. És tényleg nagyon igaz (főleg az én esetemben), hogy az igazán fontos dolgokat sajnos pénzzel nem lehet megvenni. Most úgy érzem, hogy sokkal szívesebben lennék egy olyan ember helyében, aki mondjuk a minimálbérből él, de tud beszélni. El tudja mondani, amit akar, akinek nem gond lemenni venni egy újságot, egy bérletet stb.
Maga a kérdés pedig az, hogy szerinted igazam van? Mit választanál? Gazdagság egy súlyos beszédhibával, vagy szegényebb élet, de jó beszéddel.
Voltam már elég komoly pszichológusoknál, hipnotizőröknél (ne tudjátok meg milyen órabérekért), de sajnos semmi nem segített. Lassacskán bele is nyugodtam a dologban.
De ugye például tegyük fel, ha én minimálbérből élek, akkor is legalább van lehetőségem, hogy később meggazdagodjak, vagy hogy egyáltalán boldog életet éljek. Neki legalább van esélye a változtatásra, én úgy érzem, nekem nincs.
Persze vidámabb pillanataimban meg úgy fogom fel a dolgot, hogy ez egy nagy kihívás. Kaptam egy hatalmas vagyont, és egy rossz beszédképességet. Az a feladatom, hogy ebből a lehető legtöbbet hozzam ki. Az élet egy kihívás, élvezni kellene a megoldását. Csak sajnos sokszor olyan nehéz:(.
Előre is köszönöm a válaszokat!
válasza:ma 21:57-es: úgy látom nem tudsz olvasni - a kérdezö irta, hogy már minden lehetséges módon megpróbálták a dadogását kikezeltetni, de nem sikerült.
PÉNZZEL NEM LEHET MINDENT MEGVENNI!
Köszönöm szépen az összes választ! Nem pontoztam le senkit!
A biztatásokat pedig külön köszönöm! Soha nem fogom feladni, mindig arra gondolok, hogy például vakként vagy süketként sokkal rosszabb lehetne élni (bár tapasztalat, hogy őket sosem röhögik ki, mint pl. egy dadogóst).
Szóval, igen, voltam már logopédusnál, nem is egynél.
Nem segített, még pedig azért nem (legalábbis nekem ezt mondták), mert pszichoszomatikus, pszichológiai eredetű a probléma. De voltam pár kiváló magyar pedagógusnál.
Azért a gazdagságunkat sem kell túldimenzionálni, szigetet például mi sem tudnánk venni:), sőt gondolom a legdrágább szakembereket mi se tudnánk sokáig fizetni. Voltam pár külföldi szakembernél, csak ugye akár pszichológus akár logopédus, nehezebb a kommunikáció és a munka egy külföldivel.
Gyerekkoromba, oviban és általánosban, is rengeteget járt logopédushoz, és használt is, például elmúlt a raccsolásom:). Hát az is valami.
Furcsa, azt hittem sokkal kevesebben választják majd a szegény egészséges életet.
Lehetséges, szegényen, ha nem lenne mit adnom a gyerekeimnek, én is máshogy gondolnám. Nagyon csábító tud lenni a gazdagság, egészen addig, amíg rá nem jössz, hogy amit szeretnél (akár szerelem, akár beszéd) nem tudod belőle megvenni, egy második kocsival, vagy egy harmadik aranyórával pedig fikarcnyit sem lennél boldogabb.
Elnézést attól, aki szerint nagyképű és hivalkodó voltam! Igyekeztem elkerülni, egy szót nem írtam az anyagi helyzetünkről konkrétan.
válasza:Már nem azért,de ha van pénzetek miért kuruzslókhoz jársz,miért nem logopédushoz?
A legközelebbi általános iskolában érdeklődjétek meg kik vállalnak "maszekba"gyerekeket.
Egyébként stresszhelyzetben felerősödik a dadogás,ezért gyakorold el otthon többször,hogy mit mondasz a boltba stb...és így gördülékenyebb lesz,ha odaérsz.
válasza:Szia!
Szerintem te egy súlyos hibába esel. Ugyanabba, amibe mondjuk a szegény emberek. Azt nézed, amid nincs, de lehetne. A szegényeknek nagyon nem könnyű kilábalni ebből a helyzetből. A minimálbéres se tudja sokáig eltartani magát, kölcsönökbe vergődik, nem tudja magát tovább képezni, stb.. Pedig még NEKI is lehetne rosszabb. Ha nem lesz tető a feje fölött, ha nem lesz már élelme.. Szóval te is kerülhettél volna rosszabb helyzetbe. Hány olyan ember van, aki annak örülne, hogy be tud menni egy boltba, vagy bárhova besétálni?? Vagy egyszerűen csak.. emberek közé menni úgy, hogy ne bámulják meg a külseje miatt. Ezzel nem azt mondom, hogy a te problémád kis apró-cseprő. Egyáltalán nem. Csak te tudsz élni egyedül. És nem igaz, hogy nagyon korlátozva vagy munkavállalás területén! Az értelem ígyis-úgyis kell. Egy komolyabb körben normális emberek között pedig ez nem jelenthet problémát.
Szóval csak azt akarom mondani, hogy örülj annak, ami van, mert lehetett volna sokkal rosszabb is. Te igenis szerencsés vagy. A barátaid türelmesek veled, tehát megértenek. És úgy a környezeted általában. Én is nagyon készséges szoktam lenni, és egyáltalán nem zavar, ha valaki dadog, vagy bármi hibája van, amiről nem tehet. És ne gondolj rá, hogy ezzel mit veszítesz, hanem, hogy attól még meg tudod magad értetni, tudsz mozogni, vannak barátaid! És ez nem kizáró ok, hogy legyen barátnőd.. Szerintem.. Én így gondolom.
Sokan azon bánkódnak, hogy nem gazdagnak születtek. Igaz, hogy van esély tenni érte, hogy legyen pénzük, de tényleg nem mindenkinek elérhető ez.. Van olyan, aki arra vágyik, hogy bárcsak lehetne lába, vagy láthatna.. Tudom, hogy könnyű úgy kijelentenem, hogy nem tudom milyen átélni ezt, de talán nem is "jártál olyan rosszul".
Ne bánkódj ilyenen, hanem éld az életed! :) És igenis jól fogod fel, amikor arra gondolsz, hogy ebből a legtöbbet kell kihozni!
válasza:22.02es és kedves kérdező
két ismerősöm is a betegségére külföldön talált orvoslást. és rengetegen vannak még rajtuk kívül is, akik csak külföldön tudják magukat meggyógyíttatni. a dadogáshoz nem értek, de biztos vagyok benne, hogy kint erre is sokkal jobb módszerek lehetnek elérhetők, mint itthon. csak pénz kell hozzá.
pénzzel a legtöbb dolgot lehet orvosolni. minél több a pénzed, annál kevesebb a problémád.
válasza:Én nem adnám fel a helyedben.
milyen körülmények között dadogsz? jó ismerősök, barátok, család között is? ha alkoholt iszol, akkor is?
Igen, az éneklés például használ.
Mivel az elmúlt 19 évembe rengeteg szenvedést okozott nekem ez a dolog, nagyon utánajártam a témának. Nem tudom ki hány dadogásról szóló könyvet olvasott el, de én lassan már húsz fölött járok. Tényleg minden erőmmel azon vagyok, hogy megoldjam a dolgot.
Kuruzslóknak nem tudom kit hívsz, de a pszichológus rengeteg esetben tud segíteni, sőt néha egy hipnotizőr is (most nem untatnék senkit a bővebb részletekkel).
Igen, szívszorító volt olvasni, hogy milyen is szegénynek lenni. Igazad van, én nem tudom elképzelni, biztos rettenetes. Csak én a jelen példámból kiindulva nehezebbnek tartom a beszédemet megváltoztatni, mint szegényből gazdag embert csinálni. Persze, lehet nincs igazam.
Csak gondolj bele, hogy egy nap folyamán hányszor beszélsz hány emberrel. Ugye milyen fontos a beszéd? Nem beszélve például dadogósan egy állásinterjún. Vagy ha gyereked van, hogy beszélsz hozzá? Nem szeretném ha neki is ilyen problémája lenne, úgyhogy mikor beszélni tanul, azért vigyázni kell az ilyenekkel.
Hát, mindenhogy elég rosszul megy. De azért nyilván van egy bizonyos stresszfaktor. Tehát családdal, barátokkal jobban, emberek előtt vagy idegenekkel pedig rosszabbul.
Az viszont érdekes, amit kérdeztél, alkoholos állapotban valamivel jobb.
Tehát én sem érzem reménytelennek a dolgot (annyira), most járhatnék évekig logopédushoz (jártam is), de szerintem ennek valami pszichológiai ok lehet a hátterében.
válasza: válasza:nekem is van beszédhibám .de azért lehet érteni engem h mit mondok attól függ ,h ki érti,de nem dadogok :)
nyugi ugyis találni fogsz barátnőt,aki elfogadja téged és szeret.én nem szívesen lennék szegény tudom milyen az tapasztalat,én gazdagságot és egészséget választanám.
vannak ismerőseim akik rosszul beszélnek vagy hibásan.de én megértem,h mit mondanak.:)
22/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!