Miért nincs tekintettel a családom a cukorbetegségemre?

Laktóz érzékeny vagyok +2es cukorbetegség baba korom óta.

Ballagáson voltunk tegnap de mindenből ettem keveset. Mindenből lehet enni mértékkel!

Semmi bajod nem lett volna 2 szelet pizzától meg egy sütitől.

Türhőség, ennyi. Sajnos nem egyedi az eseted, a családok nagy része elbagatellizálja ezeket a betegségeket, és azt hiszik, egy kis "bűnözés" belefér. Ezért van annyi dializált, levágott lábú és vak cukorbeteg. Sajnos nem egyszer látok fiatal 20-30 éves embereket, akik nem tartják a diétájukat, mert gyerekként otthon tojt rá a család, és ők ebben szocializálódtak.

Teljesen megértem, hogy bánt, de te csak diétázz, és lépj túl rajta, legyél mindig mindenre felkészült, mert az egészséged a legfontosabb.

Hát, diabetikus sütiből egyszer ettem jót a 28 év alatt, kösz, nem.

Te is süthetnél apudnak, és magadnak valami jó sütit, kikötve, hogy ebből senki nem ehet, mert anyud minek süssön két emberre, ha esetleg nem kértek és rátok szikkad, mert senki nem eszi.

Ja, most olvasom, hogy külön élsz... akkor mire fel a hiszti? Fogod magad, sütsz egy! sütit kettőtöknek és kész. Felnőtt ember vagy, ne legyél már életképtelen meg olyan, aki elvárja, hogy kiszolgálják.

Van két kezed, van tepsi és összedobsz egy gyorsat, nem anyádtól kell elvárni, hogy sütögessen rád, mikor önálló háztartásban laksz.

Tudod, ez nálunk úgy megy, ha buli van, nem apától várom el, hogy az én részemet is készítse el, mert felnőtt nő vagyok, külön háztartással és alap!, hogy én is viszek valamit.

Mellesleg ne 15 ember alkalmazkodjon 2-höz. Mi évek óta azért eszünk zömmel szar pogácsát, meg süteményt, mert van két gluténérzékeny a családban és hasra kell esni előttük, és a nagy szolidaritásban mindenki gm-es lisztből süt, csak épp derogál nekik utánanézni, hogyan kell használni, és a zöm kaja ízetlen, vagy épp mint a fűrészpor.

Furcsa, én tudok olyan gm lisztet keresni, amiből ehető édességet lehet készíteni, csak így meg már lassan én süthetek 10 főre, mindezt két! ember miatt.

Ja, és TE nem tudtál volna rendelni pizzát?

Komolyan, 20 évesen mit kell elvárni, hogy eléd rakjanak mindent, nem dedós vagy - elvileg, bár a hisztidből nem ezt látom.

Taplók..

Nálunk van vega, mindig csinálunk neki plusz kaját. ( Az esküvőnkön is hónapokkal előbb le volt adva a kaja, de neki külön rendeltem gyümölcslevest/ sajttálat/ grillezett halat mert azt eszik..) Szègyelltem volna, hogyha nem tudott volna mit enni. A vega rokonnak karácsonykor is kèszítünk külön szójás töltött kápit- amúgy nekem is ízlik :)

De pl anyukám is tudja, hogy miket szeretünk, mindig úgy kèszül ha hazautazunk..

Szóval egy család ahol nemhogy egymás ízlèsèt, de egymás betegsègèt se tartják fontosnak az elèg gáz.

Senki nem mondta, hogy mindenkinek azt kellett volna enni...

De mondjul a 10ből 1 pizza tk., a 6 fajta sütiből 1 diètás vagy ha az nem kivitelezhető, akkor +4 szeletet venni a boltban olyat...

Mindezt a családtagjaid egèszsègèèrt..

Akinek ez nem fontos, az jó nagy szègyen...

Jézusom. Nálunk amikor nagymamámról kiderült, hogy cukorbeteg, akkor konkrétan mindig amikor meglátogattuk vittünk neki cukomentes nasikat, édességeket, hogy ne érezze, hogy ki kell hagynia az életéből mindent(vidéken nem tud ilyeneket venni). Az első családi eseménynél amikor már cukorbeteg volt, apám felesége egy egész tepsi cukormentes süteményt sütött neki. Nem is tudtuk volna végig nézni, ahogy mi esszük a zserbót, ő meg majszol valami salátát.

Alapból ha vendéget hívunk, akkor megkérdezzük, hogy van-e ételallergiája, cukorbeteg-e, stb. Egy vegán rokonnak nem fogok csinálni steak-et, ahogy a laktózérzékenynek sem fogok habart bablevest. Ha nem csináltunk sose ilyen ételeket, akkor keresünk olyan helyet, ahol árulnak. Nyilván drágább, mintha otthon csinálnánk meg, de nem gondolom, hogy egy ember étkezési minuszba tolná a családi kasszát.

(Egyébként laktózérzékenyként mondom: a legtöbb ember szerint ilyen dolgok nincsenek, beképzelem, a városi gyomrom a hiba, igyak több tejet és elmúlik, bezzegrégen nem voltak ilyen uri mulatságok, mindenki azt ette ami vót, stb.)