Milyen büntetéseket kaptál gyerekkorodban, ha rossz voltál? És melyik büntetést utáltad legjobban?

Nem nagyon kaptam. Nem figyeltek rám. Fel sem tűnt volna, ha rosszat csináltam volna (elég szerény voltam, én is mindentől sírva fakadtam). Ha mégis bünti kellett, akkor úgy nézett anyukám, mint aki meg tudna ölni a tekintetével.

Visszagondolva bár én is bajba kerültem volna néha, akkor talán nem lennék ilyen visszahúzódó érzelmes lány. Néha olyan jó lenne, ha el tudnám mondani valakinek, mi bánt, de belém nevelték, hogy nem lehet, senkit nem érdekel..

Ha választhatnék, bár inkább vertek volna meg néha.

"Nyáron eléggé rossz lehet hosszú ujjúban sétálgatni. :) "

Hát igen,ezért inkább nem is adok okot rá,hogy ez megtörténjen vagy ha mégis akkor várok,egy jó darabig,mig legalább valamit enyhül a harinyom:/

Mert nem csak kiabál.

Képzeljetek el egy olyan nőt akire elég egy kicsit is csúnyán nézni és máris oylan mint egy örül aki a diliházból szabadult.

Ő rakott ki minket a kocsiból.

Ő zárt be minket a WC-be

Ő volt aki tesóm macskáját 8szó szerint) áthajította a kerítésen.

Ő volt az aki megfogta a hajunka és izomból össze "koccintotta" a fejünket.

Ő volt az aki befogta a szánkat ha kicsit is hangosan sírtunk és így vitt le minket a lépcsőn (abba nem gondolt bele, hogy taknyos orra hogy is veszek levegőt)

Ő volt az aki szószerint a szemembe köpött.

Ő az aki a matek TZ előtt széttépte az összes jegyzetemet és a füzeteimet, majd másnak felkeltett és kigunyolt amiért nem vagyok eléggé okos.

Ő volt az aki bele sikitott a tesóm fülébe 8már irtam mennyire alergiás rá)

Ő az aki eldugja apám kulcscsomóját amikor apu sijet valahova, majd megkérdezi, hogy csak nem a kurv@ja várja?

Ő toporzékol úgy mint egy ötéves 8de tényleg)

Ő zárt ki kiskoromba a kertbe ami hemzsegett a békéktól (brrr, hogy én hogy utálom a békákat!)

Így hirtelen ennyi jutott róla eszemebe.

De még azt se lehet mondani, hogy strapás élete volt. Volt takarító nőnk meg bébicsöszünk is. És anya nem dolgozott.

De igazából meg néha vannak nagyon jó pillanatai is. Ezért van, hogy néha a halálát kívánom néha meg a menybe magaztalom.

Pofon, megrugdosás és fenékrecsapás a fizikai rész. A másik - és sokkal rosszabb - része a lelki bántalmazás valami miatt. Ha pl hangosabban beszélek a húgommal és elmondom neki, hogy ne nyúlkáljon a cuccaim közé, vagy ne hallgassa ennyire hangosan a zenét, akkor apu átjön és lehord minden sz*rházi idiótának, hogy csak olyat mondjak, ami visszafogottabb. A fizikai közül azt emelném ki, hogy azért rugdosott meg, mert msn-en leírtam a haveromnak, hogy a barátnője egy ribanc (anyum meghalt kicsi koromban, a nője meg aki most van fűvel-fával csalja, plusz nyomul az előző férjére). Kis koromban térdelni kellett vagy sarokba állni. Most még szívesen alkalmazza az egész délután egyhelyben ágyonülést néma csendben, a gépeltiltást vagy ugye a fent említett ordítozva lehordást. És leginkább az utolsót utálom, mert emiatt nulla önbizalmam van és vagdosom magam (emiatt pszichológus kezel, de apám nem nézi jó szemmel, hogy pszichológushoz járok), képes vagyok magamat büntetni ezzel, mert úgy érzem, bennem van a hiba, én hozom ki belőle az elmebeteget (holott reálisan nézve nem teszek semmit, ami indokolná, hogy így bánjon velem).

15/l

A válasz írója 72%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 23:11

huhh..,hát tényleg nem semmi!Akkor én most nem is tudom ezek után örüljek vagy sirjak,hogy "csak" ennyivel megúszom..:D 14F

off: szörnyű ezeket olvasni:( nem is tudom megérteni: családon belül miért kell lelkileg terrorizálni és fizikailag bántani a gyerekeket? pont a család az, ahol szeretetnek kellene lennie, és nem idegbeteg őrült szülőknek, akik a saját gyerekükön élik ki kegyetlen hajlamaikat. Hogy lehet kis gyereknek azt mondani, hogy itt hagylak? Hogy lehet kisgyereket rugdosni, sötét wc-be zárni? Remélem akik ezeket a hozzászólásokat olvassák sosem süllyednek majd odáig, hogy bántsák azokat, akiknek ők adtak életet. az ilyen szülő nem szülő. nem attól válik valaki szülővé, hogy megcsinálta és megszülte.

on: engem sosem vertek meg, sosem terrorizáltak.mindig normálisan, az életkoromhoz mérten el lett magyarázva, hogy ezt vagy azt miért nem lehet. és értettem belőle, és nem éltem vissza vele. szerintem mindenkinek, akit vertek kiskorában, vagy lelkileg terrorizáltak ennyi bőven elég lett volna.

fizikailag. háát pofon,verés,térdelés órákon át...ez volt kiskoromban meg nagypapám fakanállal verte a seggünket de inkább bátyámét mert én voltam a kedvenc unokája :P

aztán mostmár nemvernek se semmi viszont tiltanak ezerrel. telefontol géptől du-i programoktol... és barátaimtol is. és én csomoszor leültemmár velük beszélni de ők egyszerűen nemfogják fel hogy ezze nem érnekel semmit. minél jobban tiltják annál jobban leszarom... és amikor aztmondtam h énis ugyanugy ember vagyok hibázhatok és kössünk alkut akkor énvoltam a pofátlan éretlen hülyegyerek. már pedig nemlehetnek ennyire önzők hogy énadom nekik a jojegyeket mindent megcsinálokamit kérnek.. és én mit kapok cserébe? semmit.. azaz hogy azt h ez hosszu folyamat tehát lvekig csinálhatnám akkor se lenne elég nekik. namind1.. mostmár jobb a helyzet..amugy megérdemeltem mert majdnem kirugtak sulibol de ugy gondoom h félév után már ellehet engedni 1-2 órára a barátaimmal... namind1 . elérték h rohadtul utájam őket. szerintem meg lehetett volna ugyis csináni h joban vagyunk és megbizunk egymásban de hát ez már soha nemlesz... 16l