Szerintetek jogos a felháborodásom?

Szóval, 23 éves lány vagyok és a körülmények úgy kívánták hogy apukámhoz költözzek. Lassan 3 éve lakom apával, neki nemrég (kb. fél éve) új kapcsolata van. Most ott tartanak, hogy a barátnője hozzánk költözik. Találkoztam párszor vele de annyira még nem ismerem. Nem azzal van a baj hogy hozzánk költözik, hanem hogy apa velem ezt nem beszélte meg, hanem valahogy kimaradtam ebből az egészből. Csak úgy bejelentette, hogy ebbe a hónapba jön a barátnője és annyi. Nekem ebbe semmi beleszólásom? Csak én érzem azt, hogy én ki vagyok maradva az egészből? Legalább annyit vártam volna hogy előtte megkérdezze mit szólnék hozzá. Azóta új bútorok, ilyen-olyan újítás ami a kedves barátnő ínyére való. Félek hogy eljássza majd itt a főnökasszonyt, mivel már úgy lesz pár dolog ahogy ő óhajtja. Apa nagyon szerelmes ezért nem akarom megbántani de nem akarom hogy sérüljön bármibe is. Elég nehéz természet a nő meg én is. Megvan a véleményem az egészről csak nem mondom mert nem akarok elrontani mindent. Csak én reagálom túl?