Miért ne lenne jogos a felháborodásom?

19 éves vagyok, a masszívan alkoholista apámmal élek, aki minden pénzt próbál elinni.(és sikerül is neki)

A nagynéném tehetősebb (apám testévre), több vállalkozásuk is van, gyakran ad pénzt nekem, erre-arra (havi 10-20, tehát nem egy megélhetés, de nagyon jól jön mindig)

Nyár elején elkezdtem dolgozni, de nagyon szenny munka volt, így azt találtam ki,hogy veszek egy autót, és futárkodni kezdek.

A nagynénémnek voltak kapcsolatai, ismert autókereskedőket, így szólt nekik, ha van a célnak megfelelő autó, hívjanak engem.

Aztán nagynéném adott nekem alkalmai munkákat, reális árat fizetett (nem többet, nem kevesebbet)

Végül volt 250 ezer forintom, találtak nekem egy 350 ezer forint értékű autót, a kereskedő lealkudott 100-at, nagynéném pedig hozzájárulásként kifizette a névre írás költségét (50 ezer ft)

(250-ért ez az autó tényleg nagyon jó vétel)

Csak eközben már bejött az ősz, OKJ-s tanfolyamom második évét kezdtem meg, és bár próbáltam iskola mellett dolgozni, de 12 órás munkarendben nem igen ment.

Kihagytam egy-két napot az iskolából, egy perc szabadidőm nem volt, hajnalban értem haza a pizzériából,reggel 10-re vagy 11-re már mehettem is.Ha meg épp nem oda, akkor iskolába.

Gyakorlatilag csak egyeseim voltak, egy büdös szót nem tanultam.

Végül úgy döntöttem, többre megyek egy szakmával, mint hogy egész életemben pizzákat hordjak, még ha nagyon jól jövedelmez is.(mert ha nem büntetnek meg tényleg megkerestem napi 10-15 ezret)

Visszatértem az iskolába, most minden rendben, a kocsi eláll az udvarban, de használom is, mert közben fizetem rá a biztosítást, meg szerelgetem, és sokszor megkönnyíti az életem, nem mondok le róla.(mondhatnám,hogy az alkoholista mellett ez az egy örömöm van)

Majd nyáron meg ismét pizzafutárnak állok ideiglenesen.

Én büszke vagyok magamra,hogy ilyen körülmények között, ezt összetudtam szedni, még ha kis hátszéllel is, de megcsináltam.

Erre folyamatosan azt kapom mindenkitől,hogy én kaptam azt a kocsit nagynénémtől, minek kértem, minek van ha nem dolgozok, és ezt folyamatosan.

Nem tudom megmagyarázni,hogy nyár elején én "lapátoltam a szart" ,hogy nagynéném vállalkozásában én cipeltem az akár 100 kg-os bútorokat stb...és még az épeszű rokonaim is úgy tartják,hogy én azt kaptam.

Sőt, volt hogy nagynéném is azt mondta,hogy vettem neked azt a kocsit..(bár ő volt az egyetlen aki egyszer megvédett,hogy én azért megdolgoztam)

Annyira feltudnak mérgesíteni vele, teljes önbizalom rombolás, hogy én csodát teszek azzal,hogy a semmiből ezt elérem, ezek meg ledegradálják annyival,hogy alám lett rakva.

Elmondani nem tudom mennyire feltudnak ezzel dühíteni, de tényleg...