Hogy mondjam el anyumnak?

Vér okádás az Iphone miatt is ON :)

Hajrá gyerekek.

Oké tudom hogy a kamatozás kevés de nem is ez a lényeg! Hanem hogy van egy saját megtakarítási számlája! De persze mindegy mindenki ugy neveli a gyerekét ahogy akarja!

Amúgy csak hogy tud a saját gyerekemnek még fundamentát is nyitottam nem nagy összeg igaz még én fizetem, de jó megtakarítás 18 éves korára legalább van valamije!

Szerintem így hogy van valamennyi pénzed csak engedékeny lesz és segít kiegészíteni mondjuk szülinapod alkalmából

Én is így csináltam gyűjtögettem és ha már szerintem megfelelő összeget összegyűjtöttem akkor előjöttem az ötlettel finoman.

Pl.: "Anya, kaptam pénzt ugye és félre tettem, kinéztem egy iphone telefont amit nagyon szeretnék, esetleg szülinapom alkalmából kérhetném azt,hogy együtt vegyük meg?

"

Számomra, mint szülő az nem érv, hogy a gyermekem jó tanuló. Régimódi szöveg, de a gyerek tényleg nem miattam, hanem önmagáért tanul, nem nekem fontos, hogy egyetemre mehessen és jó munkahelye legyen.

Amennyiben már elég idős és érett ahhoz, hogy fel tudja mérni a pénz értékét, akkor megengedném, hogy a saját pénzéből vegyen magának, amit szeretne. Egy iphone ára nem kevés, sokáig kell spórolni érte, esetleg dolgozni is. Én magam sosem vennék a gyermekemnek amúgy iphonet, de nem rontanám el az örömét, ha venne magának. Így legalább megtanulja, hogy hogyan kell spórolni.

Hozzáteszem, nekem is iphoneom van, sőt a laptopom is macbook. Sosem volt egy márkás készülékem sem, egész életemben, ha kaptam telefont, vagy számítógépet, az valakinek a leharcolt, elhasznált sz*rja volt. Mindenki, aki foggal körömmel kardoskodott az apple termékek ellen a környezetemben (gyanítom az itt lévők nagy része is ide tartozik) az életben nem is fogott a kezében se iphonet sem semmi mást. A legkedvencebb ellenérvem az volt, hogy az apple termékeknek egészen más az op rendszerük, mint mondjuk a windowsnak, sokkal nehezebb kezelni. Na most aki életében csak egyszer használt bármit, ami apple, az pontosan jól tudja, hogy ritka nagy imbecillnek kell ahhoz lenni, hogy valaki ezt ne tudja kezelni. Úgyhogy ennyit erről.

Én megvettem magamnak ezeket a termékeket, mert ezek tetszenek. Én pénzem, a többiek azt gondolnak, amit akarnak. Gyermekemnek nem vennék, mert szeretném, ha megtanulná értékelni a pénzt és, ha nagyon vágyik valamire, arra türelmesen rakjon félre magának. Ez én vagyok és nem biztos, hogy igazam van, fenntartom a tévedés jogát. De az én gondolkodásom nem egyenlő anyukád gondolkodásával, írhat itt bárki bármit, anyukádé lesz a döntőszó.