Mit szólnátok, ha a férjetek azt mondaná, nem azért házasodott meg, hogy ő végezze a házimunkát?

Én akkor is elvárom, hogy csináljon valamit itthon, ha ő dolgozik s én nem. Nincs is ebből gond, nyilván nagyon picit várok el ilyenkor. Az eltartást nem kell emlegetni, túl sokat örököltem ahhoz, s hiába nem az én munkám, miattam került a házhoz, illetve emiatt lett egyáltalán ház.

A házasságkötéskor pár nagyságrenddel azért jobban ismerem a másikat annál, hogy ilyen egetverő nagy különbségek legyenek a gondolkodásunkban. Ugyanolyan házasfél vagyok, néznék is ártatlan szemekkel, hogy miért pont én? Nincs sok érzékem a nem szerinti megkülönböztetésekhez s áldozattípus se vagyok, plusz utálok takarítani, bár attól függ, mit... Ő meg nem barkácsol, az az enyém, pont az ilyenek miatt kell megosztani a munkát. Takarítani ő sem szeret, így azt szolidan végezzük, mindketten :)

Ha valaki a feleséget cselédnek tartja, az azért erős. Az ilyennek a megismerkedés utáni első hetekben ki kellett volna derülnie, nem? Nem hiszem, hogy nem látszik az ember viselkedésén, hogy minek nézi a nőket, feleségeket, ésatöbbi.

Ne cseszegessétek már a kérdezőt!

Nyilván feltűnt neki x év alatt, egyszerűen most sokallt be, ennyi.

bocs de ki cseszte el? te.

attól még hogy anyádéknál laktatok..ő is ott élt. de elcseszted

külön kellett volna egy kicsit lakni és meg tudtad volna.

A következő ilyen beszólásánál közölném, hogy "én meg nem azért házasodtam, hogy dolgozzak, úgyhogy holnap felmondok szívem, te meg találd ki, hogy tartasz el ugyanezen az életszínvonalon".

Ha otthon lennél és nem dolgoznál, még jogos is lenne részéről az elvárás, hogy a házimunkát csak te csináld, na de így??? Mondjuk azt hozzátenném, akkor sem ilyen stílusban...

"ha csinál MAGÁNAK egy szendvicset, a morzsát otthagyja az asztalon - nálatok nem szokás megkérdezni a másikat, hogy kér-e ő is valamit, ha valamelyikőtök megéhezik?"

bocs az offtopikért... lehet rám vetni a köveket, de ez nálunk is így van (mínusz a morzsa otthagyása). már gyerekkoromban hülyét kaptam attól, hogy anyám nem tudott úgy leülni enni, hogy előtte be nem járta volna a lakást, hogy ki kér még, de tévét nézni sem tud úgy leülni, hogy ne közölné mindenkivel, hogy milyen film megy és nincs-e kedve nézni. amíg otthon laktam, a melót nem tudtam úgy megcsinálni, hogy ötször be ne jöjjön közben azzal, hogy ő most rizseshúst eszik vagy vígjátékot néz...