Mit tehetnék? A feleségem csak azért nem akar gyereket, mert fél, hogy megváltozik az alakja.

Szerintem is kifogásnak hangzik inkább...én is hízékony vagyok, igaz én nem annyit fogytam, mint ő, "csak" 12 kilót, és most, hogy terhes vagyok, annyira nem érdekel, hogy hány kilós leszek, mert tudom, hogy a párom mindenkinél jobban szeret, és szeretni is fog akárhogy is nézzek ki. De a leginkább azért nem érdekel a súlyom, mert egy baba akárhány plusz kilót megér! :-) Reménykedj, hogy idővel ő is belátja, hogy a család nem pótolható semmivel...és idővel bánni fogja, hogy a súlya miatt nem alapít családot! Hisz ha belegondolsz, a legtöbb ember ahogy öregszik, úgy jönnek a plusz kilók. Főleg 50 felett.

Egy 22 éves boldog kismama.

Ennek több oka lehet. Biztos hogy nem a hizás áll a háttérben.

Vagy fél a felelöségtöl a gyerekvállalástól.

Vagy fél feladnia kényelmes gyerekmentes életet. (kolléganöm pl a férjével ezért nem akar gyereket mert ök nem érzik hogy odaado szülök lennének, ök élevzik asportautót, meg a jó életet gyereknélkül)

Vagy egyszerüen töled nem akar gyerket. Ebben én benne voltam. 5 év után össze házasodtunk a volt férjemmel egyre elörébb jött a gyerektéma és egyre jobban nem akartam, nem éreztem azt hogy megfelelö apa lenne hiába volt jó ember. Nem voltam vele boldog, és akkor már az életemet nem tudtam volna vele elképzelni. Aztán elváltam és a párommal mikor megismerkedtünk már az elsö pillanatban tudtuk hogy gyereket akarunk 1 év után el is kezdtünk próbálkozni.

A nök mikor kiválsszák a párjukat az elsö szempont hogy lehet-e potencális apa. Ez az elsö képekböl jónak is tünhet, pl a volt férjem imádta unokahugát, gondozta stb... jó ember volt, de ámire csak sokkal késöbb jöttem rá, és tudatosult is bennem, hogy képtelen olyan anyagi háttért megadni amire nekem szükségem volt, képtelen lenne egy erös apa szerepet betölteni, nem voltak határozott gondolatai, ez én gondolataimból élt.

Szia! Szerintem a feleséged fél a terhességtől. A hízás csak indok, a háttérben sokkal komolyabb ok lehet. Valószínűleg a feleséged őszintén hiszi, hogy a plusz kilóktól fél. Nem hazudik ő, csak talán maga sem tudja, miért nem szeretne gyereket. Meg kellene próbálni kideríteni, mitől fél. Talán bizonytalannak érzi a kapcsolatotokat, esetleg nem tartja magát alkalmasnak a gyereknevelésre, anyagi bizonytalanság...bármi lehet.

Próbálj sokat beszélgetni vele. Ne a gyerekvállalásról, hanem csak úgy. Ismered az előéletét, a gyermekkorát? Vele hogy bánt az anyukája? Milyen anyagi körülményk között volt gyerek?

Szerintem sokkal komolyabb ok van a háttérben, azt lenne jó megtalálni és feloldani.

Sok sikert hozzá!

Szerintem igenis az alakváltozástól fél.egy ember aki kővér volt,és nagy nehezen,hónapokon át tartó fogyókúrával megszabadult 30 kilótól az azért nem semmi.Hihető hogy retteg attól hogy ujra kővér lesz..hiszen ez minden fogyózó rémálma.Igaz hogy egy gyerek ennél tőbbet ér.

Szerintem mondd meg neki,hogy a terhességet is végig lehet csinálni okosan,és te segítesz abban,hogy jó ételeket fogyasszon,pl csirkemell párolt cuccokkal,amik nem hízlalnak,mégis sok vitamin van bennük..előbb utóbb ugyis szeretne ő is,csak rá kell hangolnod,mert ezek szerint magától nem fog.Kőzben mehet testkezelésekre,amik feszesen tartják a bőrt:D

Én összesen 7 kg-t híztam a terhesség alatt, és amikor a kicsi megszületett, 4-el voltam kevesebb, mint terhesség előtt. Ha ésszel eszik, kiegyensúlyozottan, és nem nassol, vagy rágcsál üres kalóriákat, akkor nem fog többet hízni, mint amennyi le is megy.

Szerintem is csak kifogás, nekem egy percig sem jutott eszembe a súlyom, csak a gyerek utáni vágy volt az erősebb, pedig én is sokat dolgoztam, hogy lefogyjak. Az sem érdekelt, ha 30kg jön föl, csak legyen kisbabám.

Vagy elbizonytalanodott, hogy nem lenne jó anya, vagy fél, hogy fel kell adni valamit, amit nem szeretne, vagy nem érzi biztosnak a kapcsolatotokat.

Legegyszerűbb lenne, ha beszélnétek, kérdezd meg, mire vágyik az életben, hogy tervezi a következő pár évet, mi az ami miatt (a hízáson kívül) úgy érzi, nem férne bele egy gyerek az életébe. Lehet, hogy sikerül megtalálnod a sok látszat-ok mögött a valódi félelmeit, és tudod kezelni. Sajnos tenni nem sokat tudsz azon kívül, hogy őt próbálod ráébreszteni, hogy szeretné, mert erőltetni ezt nem lehet (és nem is szabad). Talán ha van még valami, amit el szeretne érni, és segítesz neki ebben, akkor elkezd neki hiányozni a kicsi, és belevághattok. Azért drukkolok, hogy összejöjjön, amit szeretnél!

ҝ

Szerintem komolyan beszélgess el vele, hogy öreg napjaitokban majd mit fog gondolni?

Hogy: jajj, olyan jó, hogy vékony maradtam, de most már szottyadt vagyok, mint egy mazsola..

Vagy pedig arra gondolna, hogy: a gyerekemnek sikeres élete van, hamarosan jön az unokám is, akinek süthetek sütiket, és akivel játszhatok.

Szerintem érdemesebb az érzéseknek élni, mintsem a külsőségeknek..