Hogy közöljem egy alkoholista anyával?

a családsegítő meg tudná oldani a helyzetet ha mégsem tudtad elmondani neki ez lehetne a b terv

az a tervet meg nem tudom hogy hogy mondanád el.

Hmmm... mondjuk így:

"- A Leánykából cefre lett, oszt most meg ki akarja dobni a seprűt!

Ha alkesz, ezt megérti.

Egyébként muszáj neki elmondani?

Akkor mondd el neki amikor jobb passzban van. Nem tudom, hogy jozanul vagy ittasan jobb-e neki elmondani. Ezt te tudod.

Vagy ne mondd el neki, hanem amikor kiderul akkor mondd, hogy mar elmondtad, csak epp be volt piazva. Ezert nem emlekszik ra.

En a helyedben elvetetnem! Hidd el sokkal egyszerubb, gyorsabb es lelkileg sem megterhelo az abortusz, minthogy orokbe add. En nem hiszem el, hogy kepes lennel ra. 9 honapig hordod, megszulod, es odaadod valakinek. Menjel dokihoz, es vetesd el, hidd el sokkal konnyebben feldolgozod ezt!

Ha mondjuk alkoholista anyu bemenne egy elvonóra,mert nemsokára unokája születik?

Kap egy esélyt,hogy jóvátegye, amit a lányánál elcseszett...

Én aszondom, ne vetesse el, akkor már inkább adja örökbe. Kell a népszaporulat.

De persze az lenne a legjobb, ha az alkesz anya felnevelné őt is.

Szerintem akkor mondd el neki a dolgot, amikor józan - ha van ilyen. Ha elkezd hibáztatni, mondd el, hogy azért feküdtél le a fiúval, mert szeretethiányod volt az alkoholista anyád miatt. Éreznie kell a saját felelősségét, mert bizony anyukád alkoholizmusának nagy szerepe lehet abban, hogy ilyen helyzetbe kerültél. Viszont ha semmiképp nem akarsz abortuszt, és mindenképp örökbe akarod adni a kicsit, várd meg az első 3 hónapot és csak utána szólj anyukádnak (addig úgysem látszik semmi) - mert addig elvitethet abortuszra, mivel kiskorú vagy (egyik rokonom volt így, ő 15 évesen lett terhes, először eltitkolta, majd megszülte a gyereket, és meg is tartotta - már 20 év fölött van a gyereke, nem bánta meg utólag, hogy megszülte). Bár a te esetedben lehet, hogy tényleg az abortusz lenne a jobb megoldás (félreértés ne essék, alapvetően nem vagyok abortuszpárti). Gondold meg nagyon a dolgot mindenesetre. Iskolapszichológus nincs? Hátha ő is tud segíteni.

29/l

Én is 16 évesen lettem terhes a nagyobbik fiammal,egyáltalán nem bántam meg,hogy megszültem és nevelem.Az én anyám is alkoholista volt,annyi itt a különbség,hogy ő bele is halt,már nem élt amikor terhes lettem a fiammal. :(

Azóta jön a 3. babám,na őt már nem akartam,sokat sírtam(persze nem azért,mert nem szeretném,hanem,mert dolgoztam volna,de ha már így jött össze,akkor nem fogom se oda adni senkinek,sem elvetetni,pedig ez is megfordult a fejemben.

A kérdésedre válaszolva.

Az abortusz is lelkileg megterhelő,de az örökbe adás még inkább,mivel a kilenc hónap alatt,biztos vagyok benne,hogy megszereti a lány annyira a babát,hogy aztán nem lenne szíve oda adni senkinek.Az abortuszt valamivel könnyebb elviselni.Nincs semmi esély arra,hogy a baba megmaradjon?Tanulni még akkor is lesz lehetőség,ha a baba meglesz,sőt a terhesség alatt is van.Nem tudom,esetleg a lány párja?vagy apukája?Ők hogy állnak ehhez a dologhoz?Lehet nekik,könnyebb elmondani és segítséget kérni,mert egy alkoholista szülő nem tudna felelősségteljesen dönteni.Hány hetes terhes a lány?

Te vagy terhes vagy egy ismerősöd?