Miért döntöttél úgy, hogy nem vállalsz gyereket?

Nálam nem döntés volt, hanem az élet így dobta: kiderült, hogy nekem nem lehet gyermekem.

Párt sem igazán találtam sokáig, legalábbis olyant, akivel esetleg elgondolkodhattunk volna a lombik-programról vagy esetleg az örökbefogadásról. 4 éve találkoztam a - most már - férjemmel, de ő sem szeretne gyermeket.

Mi így vagyunk kettesben egy család, nem ragaszkodunk az utódhoz.

Amikor kérdezgetik, hogy miért nem akarunk/vállalunk gyereket, vagy amikor azzal jönnek: megbánjuk ezt majd még öreg korunkban, akkor csak annyit szoktunk mondani: a boldogsághoz több út is vezet, mi ezt járjuk. És pont.

Utolsó, tudod az a baj, az okosnak vélt véleménynyilvánításoddal, hogy mi, gyereket nem akarók, ezeket már kívülről fújjuk. Miért nem tudtok valami újat és szépen logikusan levezethetőt mondani? Ha csak ugyanazt szajkózzátok, akkor ne csodálkozzatok, hogy le lesztek hurrogva.

Igen a szüleink létrehoztak minket, és mi is voltunk gyereket (bár itt is hatalmas különbségek vannak, hogy ki milyen)... ÉS? Hogy következik ebből az, hogy nekünk is gyereket kell szülni és szeretni őket? Ez az ő döntésük volt, a miénk meg valami más. Ennyi.

Nem gondoltam, hogy ezeket ne hallottátok volna még, ahogy én is hallottam már az összes gyerekellenes véleményt, a tieitek között sem volt új.

Nem akarlak meggyőzni titeket, senkit (ha valaki nem akar, ne is legyen gyereke), egyszerűen éltem a demokratikus (?) jogomhoz, miszerint véleményt nyilváníthatok. Vagy "nálatok" ez nem fér bele? 24-es, "off-mániás", vagy amit akartok.

még fiatal vagyok.egyenlőre nem akarok gyereket,hogy később mi lesz nem tudom,de nem vagyok az a tipus aki minden áron akar.Talán mert régen sokat kellet vigyáznom az értelmi sérült testvéremre.nagyon szeretem de kicsit olyan mintha már lett volna egy gyerekem..nem volt egyszerű..egyetemre mentem amikor először azt éreztem nem körülötte kell forognom mindig,és élhetem az életem.de mondom nagyon szeretem,de fárasztó volt.láttam a családban egyéb rossz példákat is...

régen sok gyereket akartam mert nem akartam hogy ha lesz gyerekem magányos legyen mint én voltam(mert az voltam,mert otthon kellett lennem vigyázni)

meglátjuk hogy bírjuk majd,egyenlőre csak tehernek gondolom...

de valószínű hogy 8-10 év múlva akarok..csak nagyon nehéz most elképzelni