Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Vannak az együttélésnek...

Vannak az együttélésnek "szabályai"? Te mit vállalsz és miben segít a párod?

Figyelt kérdés

Párommal 3 éve vagyunk együtt. Már egy ideje tervezzük, hogy összeköltözünk de addig én nem akartam amíg nem találok munkát.

Egyetem mellett, rengeteg időm volt magamra és páromra.

Félek attól, hogy elkényeztettem. Természetesnek veszi, ha éhes én készítek neki valami ennivalót. Akár lehet az egy sima szendvics, azt sem csinálja meg magának. Mindent elvár. Sokszor jártam a kedvébe és volt, hogy több fogásos ebédet készítettem neki. (Gondoltam sokat dolgozik, szeretem, megérdemeli a kedveskedést)

Tisztaságmániás, (hozzáteszem én is) És félek, hogy a leendő lakásunkban is ugyan úgy elfogja várni hogy én tartsak rendet mindenhol, ahogy eddig is.

Félek attól, hogy természetesnek veszi azt is, hogy legyen meleg vacsora, mindig legyen étel az asztalon. Rend és tisztaság legyen. (Ezzel eddig nem is volt problémám)

Csakhogy most kezdek dogozni. Ez számomra nagyon új terep és helyt akarok állni a munkahelyemen is. (Sikeres akarok lenni az üzleti életbe és ezt a munkát első lépcsőfoknak érzem)

Munka mellett nem lesz annyi időm, mint amennyit megszokott.

Már nem szeretném állandóan kiszolgálni, ahogy eddig.

Évek óta sportolok, azt sem szeretném abbahagyni. (Magamra is szeretnék időt szakítani. Semmiképp nem szeretnék egy slampos barátnővé válni)

Minden nap sem szeretnék főzni. Arra gondoltam, hogy ma már nagyon olcsón lehet venni menüs ételeket, és ha azt megveszem akkor letudva a főzés.

Abban is reménykedem, hogy ha a takarításba nem is, de mosásba, esetleg kiteregetésbe segítségemre lehet.

Persze ezek számára teljesen idegen dolgok.

28 éves létére kezdetben anyukája szolgálta ki, majd pedig én.

Félek attól, hogy nem fog tetszeni neki az, hogy nem fogok elvállalni minden házimunkát, nem fogom főzni, mosni, takarítani..nem leszek "háziszolga".

Mit gondoltok erről? Szerintetek rosszul látom a dolgokat?

És feleslegesen foglalkozok már előre ezekkel, vagy jobb az elején tisztázni? Félek attól, hogy semmire nem lesz elég időm!

Ti hogy csináljátok?



2012. ápr. 3. 23:07
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
72%

A férfi olyan lesz amilyenné neveled. Elkényeztetted ,így persze, hogy elfogja várni, hogy csinálj meg mindent!


Szóval félelmed nem alaptalan.

Amit tenni tudsz ,hogy szép lassan átszoktatod egy új rendszerre. Pl kezdetben elég lesz ,ha eléred hogy kérésre mosogasson el. Aztán jöhet tovább. És ne felejtsd el sokszor megdicsérni.

2012. ápr. 3. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
100%

Legyen mindig a zsebedben jutalomfalat.


50-50. Ha egyedül élnél, megcsinálnál mindent; ha ő egyedül élne, ő is mindent megcsinálna. Innentől nem kérdés, hogy közös életben minden közös.

2012. ápr. 3. 23:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
Hass a hiúságára. Jaj drágám, te olyan ügyes vagy, sokkal jobban el tudsz mosogatni, mint én! Sokkal ügyesebben mosol, mint én. Sokkal szebben teregetsz, mint én. Ez hatni fog. Ezt a mostoha mamámtól tanultam. Az én apám, aki teát sem tudott főzni, egyszer csak csirkét kopasztott, megmelegítette magának a kaját, stb... Én is így vezettem rá a páromat a takarításra, a mosogatásra, a mosásra, teregetésre.
2012. ápr. 3. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
100%

Ez nem teljesen világos: ő a szüleivel lakik még, és veled költözne el? Mert ha igen, ez egy nagyon veszélyes helyzet. Előbb meg kéne tapasztalnia az önálló életet, különben sajnos sanszos, hogy sosem nő fel a feladathoz, ha az egyik gondoskodó nőtől a másik gondoskodó nőhöz kerül.


Egyébként szerintem most még semmiképp ne ugorj bele az összeköltözésbe, legyen egyszerre csak egy újdonság - most a munka az. Először próbáld ki, hogy megy az önálló élet, te hogyan boldogulsz a háztartásoddal, hogyan tudod összeegyeztetni a tennivalóidat. És nézd meg, ő hogyan boldogul az övével, nélküled :) (Hiszen te most nem fogsz ráérni kiszolgálni őt.)

2012. ápr. 3. 23:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
23:35-ös: sajnos ez nem feltétlenül válik be, az öcsém például direkt nem mossa el rendesen a tányérokat, és direkt gyűri teregetésnél a ruhát, hogy anyám azt higgye, nem képes rá és inkább ne bízza rá a feladatot. :/
2012. ápr. 3. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:

Én az egyetemi tanulmányaim miatt, már évek óta külön élek szüleimtől. (Barátnőmmel albérletbe) Igazából arany életem volt, szüleim fizették az albérletet, nekem csak az volt a dolgom, hogy tanuljak.

Párom soha nem költözött el otthonról, azt vettem észre, hogy túlságosan kényelmes neki. És mindig azt mondta nagyon sokat meg tud spórolni az otthon lakással.

Én se tartom magam egy nagyon életképes egyénnek. Számomra is most minden új lesz. Munkám miatt új városba kell költöznöm. (Ahol párom dolgozik) Kézenfekvő volt számunkra, hogy akkor összeköltözünk mivel már úgyis régóta tervezzük.

De egyre jobban kétségbe vagyok esve, hogy túl sok területen kell helyt állnom, túl sok lesz az új impulzus és félek hogy csődöt mondok.

2012. ápr. 3. 23:45
 7/15 anonim ***** válasza:
100%

Ha közös jövőt terveztek, akkor meg kell tudnotok beszélni azt is, hogy ennek a közös életnek mik lesznek a mindkettőtök számára kötelező játékszabályai.

Az első alapvetés, hogy a "közös háztartás", ahogy a neve is mutatja, nem egy ember "rabszolgamunkáján" alapszik, csak azért mert a másikat elkényeztették, vagy nem szokott hozzá addig. Mindketten dolgozni fogtok; a te munkád, a te időd, a te igényeid épp olyan fontosak mint az övé. A háztartásotok, az otthonotok pedig kettőtöké lesz, nem csak a tiéd.

Beszéljétek végig pontról-pontra, hogy kinek mi az elképzelése a közös élet "gyakorlati" műveléséről. Ezt jó előre tisztázni, nem olyankor megvitatni, amikor -pl-te hullafáradtan hazaérsz, a párod pedig éhesen vár otthon, mert egy szendvicset sem hajlandó megcsinálni magának.

Még egy kétszemélyes háztartás is olyan, mint egy kis üzem, amiben nagyon sok részfeladatot (mosás, főzés, takarítás, bevásárlás, karbantartás stb) kell ellátnia a benne élőknek ahhoz, hogy komfortosan és jól érezzék magukat. Nincs semmiféle ésszerű oka, és indoka, hogy ezt bárkinek egyedül kéne a nyakába venni pusztán azért, mert a másikat így szoktatták.

Ha nagyon sok ponton, és nagyon különböznek az elképzeléseitek, én egyelőre nem erőltetném az összeköltözést, és ezt nagyon kedvesen és őszintén el is mondanám a helyedben.

2012. ápr. 4. 02:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:

Mielőtt összeköltöztök, beszéld meg vele, hogy ki mit vállal, így nem lesznek a későbbiekben viták, hogy ki mit csinál. Nálunk így van.

Én 21/L: mosás, teregetés, konyha takarítása.

Ő 24/F: fürdőszoba takarítása, szerelési munkák

A mosogatás, szoba takarítása, szemét levitele és a felmosás pedig megosztva zajlik, általában heti váltással.


Semmi esetre ne engedd, hogy háziszolga legyél, szerintem nem az a dolga a nőnek a párkapcsolatban. Ne kényeztesd el.

2012. ápr. 4. 06:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim ***** válasza:
Van amelyik pasi olyan, hogy egész élete során elvárja, hogy kiszolgálják, mert ezt szokta meg otthon. Ezek a férfiak nagy valószínűséggel nehezen nevelhetők át arra, hogy magukat kiszolgálják, vagy besegítsenek a házimunkába. Ott van erre példának apukám. Öten voltak testvérek, a nagymamám gyakorlatilag egyedül nevelte fel őket, mert kicsi korukban meghalt az apukájuk. De soha egyik fiú gyereknek sem kellett otthon takarítani, vagy esetleg teríteni, ez a lányok dolga volt. Ezért mikor anyukámat elvette, soha semmilyen házimunkába nem segített be, csak leült és várta, hogy elé tegyük a kaját és aztán 2 méterrel odébb sem volt hajlandó vinni a tányért a mosogatóba. Sajnos nevelhetetlen az ilyen. Viszont az én párom teljesen kiszolgálja magát, jó persze főzni nem tud, de reggelit nem kell a "szájába adni", el tudja készíteni és ha éhes, nem engem nyaggat, hogy csináljak neki kaját, hanem fogja és eszi szó nélkül. Vasárnap szüleimnél voltam, ő is csavargott, ő előbb ért haza és fel volt mosva a lakásban, ki volt szépen takarítva, megcsinálta, pedig nem kértem rá. Akinek igénye van rá, meglátja, hogy kell takarítani és nem a másikat nyaggatja. Mindketten dolgozunk, tehát mindketten fáradtak vagyunk. Persze általában én szoktam takarítani, ő pedig porszívózik, de mindig besegít. Nem én kértem, ez benne van a génjeiben. Otthon is ezt látta, apukája nagyon szeretett segíteni a takarításban, főzésben. Sokat nem tehetsz, vagy rászoktatod az önállóságra, vagy ha nem lehet, akkor sajnos így jártál.
2012. ápr. 4. 07:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim ***** válasza:

Szerintem, ha eddig nem esett ez nehezedre, ne aggódj ezen hogy elrontottad. Nincsen semmi gond. Eddig meg tudtad csinálni, ezután nem fogod mert egy új szintre lép kapcsolatotok.

Ülj le vele beszélgetni komolyan, hogy ő hogy látja gondolja stb. Beszéljétek át eddig kinek mennyi szabadideje volt és ezután mennyi lesz, arányosan és higgadtan beszéljétek meg hogy mi változott. Szögezzétek le és értsétek meg mindketten h

2012. ápr. 4. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!