Tényleg kötelességem lenne minden nap pluszban főzni rá?

51-es

A mennyiségi dolgok azért voltak szerintem megemlítve, hogy ne érje szó a ház oldalát, hogy "de a pasi biztos többet dolgozik." Ugyanannyit dolgoznak. A hangsúly itt az elváráson, a követelésen van. Néha meg-megcsinálja az ember a többletmunkát, nincs ebben méricskélést. A gond ott van, hogy a kérdező párja követelésekkel állt elő, szóvá teszi, sőt veszekszik emiatt. Ez is jogos lenne? Ha az embernek nincs kedve főzni, stb., akkor másik legyen már elég felnőtt ahhoz, hogy megcsinálja magának. Nem látom be miért az az egyszerűbb, ha megköveteli, hogy neki főzve legyen. HA A NŐ MEG AKARJA CSINÁLNI, AKKOR NINCS GOND, de ha nem akarja megcsinálni, és egyébként, tök mellesleg arányos a munkabeosztásuk, és ezen felül van egy elvárás az étellel kapcsolatban, akkor miért alapvetés, hogy a nő csinálja meg? Ezt nem tudjátok nekem megmagyarázni. Hogy van képe ahhoz, hogy még rá is pirítson emiatt? Akárhogy forgatjátok, ez gagyi. (Nem az, hogy valaki többet tesz, mint a másik, hanem az elvárás még akkor is, ha a másiknak nincs kedve.)

Egyébként képzeld, a nő is képes vezetni, és szatyrot "cipelni" (hú, de nagy munka), és van ahol többet ad a közösbe. Ezek után elég nagy öngól az, hogy a "ló másik oldalán vagytok".

Szerintem inkább megköszönhetné, hogy te külön főzöl neki heti háromszor kaját, ahelyett, hogy elégedetlenkedik. Neki nincs két keze, nem tud elolvasni egy receptet, hogy kaját készítsen magának?

Én a következőt dobnám fel, mint kompromisszumos, "nevelő célzatú" (amúgy komolyan ez is olyan ultragáz, hogy a férfiakat nevelni kell, mert a 80% nem veszi észre, hogy otthon sem magától lesznek készen a dolgok...) megoldást: a főzés legyen közös program: kivonultok szépen a konyhába, amíg te pucolod a saját kajádhoz a zöldségeket, ő meg megcsinálja magának a húst, krumplit akármit, esetleg nézhettek olyan recepteket, ahol a te kajádhoz szükséges alapanyagokat valamilyen formában az övéhez is fel lehet használni. Vagy ha teljesen te főzöl mondjuk ő elmosogat mindent utánad, elpakol.

Én addig csinalok nőként több házimunkát, amíg nem elvárás. Vagy az én férjem okos, és jól keveri a lapokat, vagy tényleg szívéből nem problémázik, ha neki kell magának kaját csinálnia.

Én szeretek sütni, főzni, de ha egyszer is akár képletesen az asztalra csapna, hogy miért nincs neki kaja, akkor onnantól kezdve megoldhatná magának.

Ha a kedves párod sült husit akar mindennap, akkor vegyél neki egy szakácskönyvet, egy edényfogó kesztyűt, és kívánj neki jó étvágyat.

Egyutt vagytok meg ? :)

En vega vagyok. En fozok itthon. 5 ev egyutt eles utan lettem vega ennek 2 eve . Mivel o a labat se teszi a konyhaba csak ha asztalhoz kell ullni igy bele se szol abba mi kerul a tanyerba. Ha hust enne rendel vagy eszik az anyjanal. Hebe hoba foz egy jo nagy adag porkoltet es lefagyasztja. Veszek mindig fagyasztott cuccokat. Ha fozelek van sutok neki azt melle. De nem fozocskezek 2 fele. Heti 3 szor sutsz neki hust a zoldseg melle. Plusz egy nap rendeljem vagy anyu fozzon neki hozza haza meg ket nap a maradek 2-3 napot egye amit te. Ez azert nem lehetetlen kuldetes.

Válaszoltam erre a kérdésre 3 éve, azóta másképp vélekedem már, mint amit egykor írtam.

Mindenki lássa el magát, amíg nem vagytok egy család. Ma már így gondolom. Ez a férfi csak a párod, talán már csak volt párod?, nem a gyereked apja. Lehet, hogy nem vele fogsz családot alapítani, addig pedig egyenlően kell elosztani a házimunkát. Egyenlő arányban takarítani, a kajázását meg intézze mindenki magának. Vagyis mindenki magának bevásárol, megfőz, elmosogat maga után. A kassza is külön van természetesen, amíg nincs napirenden a családalapítás kérdése. Onnantól kezdve már nem szabad külön kasszán lenni.