Diplomás nők közül sokan azért maradnak szinglik mert túl nagyon az elvárásaik?

"olvastam még a velveten egy cikket, hogy egy komoly diplomával rendelkező 30 körüli nőt azért kerülnek a férfiak, mert túl okos hozzájuk."

:D

igen, a velveten aztán nagyon komoly tudományos cikkek szoktak lenni. azt, h az okos nőktől félnek a férfiak, az olyan nők találták ki, akik túl vannak a 30on, és nem kellenek a kutyának sem.

egyébként nem akarok senkit megbántani, de a diplomás nők többsége is elég butácska, általában az "intelligenciája" kimerül abban, h megismétli amit olvasott, magyarán arrogáns és kötekszik folyamatosan, aztán hisztizik,h nem kell a férfaiknak.

a kérdező kérdése abszolút helyes. de, pontosan azért. az ilyen "de a férfiak is vannak elvárásai" tipikus női hárítás (hiszti) és visszavágási kísérlet:

1, nőkről szól a kérdés, nem a férfiakról.

2, nem igaz, h egy átlag magyar férfinak ugyanolyan elvárásai vannak, mint egy átlag nőnek. ezt mindenki tudja, aki volt már párkereső oldalon. persze a női önkritika nem létező fogalom.

a mai magyar nők többségének elvárásai teljesen irreálisak. "legyen a pasi 180, sportos, jól kereső, kemény, de humoros is". ergó legyél egy jól kereső erős házibohóc. mit adnak ő cserébe? hát általában a testét csak. aztán csodálkoznak ezek a 35 éves öregedő beképzelt nők, h a jóképű férfiak inkább akkor már egy 23 éves lányt szedni fel, aki belül ugyanolyan, de legalább feszes.

a kérdező meglátása helyes. persze egy nő sosem fogja azt b

beleolvastam pár hozzászólásba: nem akarok senkit megbántani, de a nőkre ilyen kérdésekben nem szabad hallgatni, mert általában a saját működésükkel sincsenek tisztában.

viszont az,h egy nő hipergám, azaz felfelé akar házasodni, az ösztönös. tudom, a diplomás, önmagukat nagyon okosnak tartó nők előszeretettel fröcsögnek,h "fúj, mi már kultúremberek vagyunk, nem hatnak ránk az ösztönük". de igen, hatnak még mindig.

tehát az ösztönös dolog a nőknél,h vonzódnak egy olyan férfihoz, akinek erőforrásai vannak. (persze amikor 90 éves milliárdos férfihoz akarnak hozzámenni, az más téma)

a férfiak ez meg nem érdekli.

+vegyétek hozzá a magyar nők agyát már átmosta félig-meddig a feminizmus és a média+divat is. már az átlag buta liba is azt hiszi,h neki 185ös bredpittek járnak.

Hát, nem mondom hogy nincs rengeteg ilyen, de ez még sok mindentől függ: személyiségtől, neveltetéstől, hogy csak a két legfontosabbat említsek.

Érdekes példa barátnőmé, aki olyat mondott múltkor hogy azóta se térek magamhoz. 29 éves, nem nagyon volt tisztességes munkája, most csak idegenvezet, fordítgat néha, egyébként közgázos diplomája van és a szüleinél lakik.

És azt mondja: "Ő nem fog ám bármilyen munkát elvállalni, hisz nem azért tanult x évig! (...) Már jó lenne persze baba meg egy pár, de persze olyannal jönne össze, aki keres annyit, hogy nem lenne gond hogy ő nem nagyon dolgozik vagy kevés a jövedelme, mert ő azt akarja csinálni, amit szeret!"

Na mármost a szüleivel él, majdnem 30, nulla egzisztenciával. Egy párkapcsolata volt idáig, az is a túlzott elvárások miatt ment szét. Nem szép, nem is kirívóan okos.

Tudom, ő egy extrém példa, főleg ezzel a komolyan hihetetlen gondolkodásmóddal, de szerintem sok ilyen van. (Persze az férfiak körében is akad. :))

Mondom én ezt úgy hogy szintén nő vagyok :D 26/N

Én diplomásként nem azért vagyok szingli, mert túl nagyok az elvárásaim. Hanem elsősorban azért, mert a diploma ellenére nehéz munkát találnom. (A diplomát még hátránynak is érzem az álláskeresésnél.) Sohasem rúgtak még ki, de vagyok annyira szerencsétlen, hogy mindig megszűntek a cégek, amelyeknél dolgoztam. Munkanélküliként pedig nem vagyok kirobbanóan elégedett és boldog, épp ellenkezőleg, és ilyen nehézségek mellett nem nagyon merészelek a társkeresésen agyalni, inkább vagyok egyedül. Nem tudnám elviselni még azt is, hogy valakinek azért nem kellek, mert éppen nincs munkám. Ha azért, mert nem tetszik neki a fejem, vagy a hangom, vagy a hobbijaim, vagy bármi, azt elfogadnám, de azt, hogy nem tetszik neki az, hogy nincs munkám, azt nem. Én is nagyon szeretnék dolgozni...!!!!

És az elvárásaim?

-tetsszen a kisugárzása, (valami kedves, csöndesebb, félénkebb típus legyen)

-közös életet akarjon, legyen hűséges

-ne legyen kövér

-lehetőleg legyen ő is diplomás, vagy szeressen tanulni és belemélyedni bármilyen komolyabb témákba

-ne legyen elvált, akinek a volt felesége neveli a közös gyerekeiket...

-ne legyen lusta.

Kb. ennyi fő vonalakban. Ez olyan sok lenne? Szerintem nem. Pasik részéről sokkal nagyobb elvárások szoktak lenni, ahogy néha társkeresőkön látom...

Sosem értem ezeket a kérdéseket. Miért baj, ha valaki inkább szingli, mert nem alkuszik meg? Az ő élete, az ő dolga.

Jó, én szerencsés vagyok, imádom a párom. De ha ő nem lenne, és nem találnék olyat, akivel így passzolunk, hát inkább élnék egyedül, mint egy olyan férfivel, aki nem tökéletes számomra. Ez már túl magas elvárás lenne?