Mit tegyek, ha nem tudok a kislányomhoz beszélni?

Te tényleg ennyire sötét vagy?? :D

Épp, hogy megvédtem a kérdezőt. Itt egyesek már olyanokat írnak, hogy veszélyben van a csecsemő és milyen rossz anya...

Én azt írtam, hogy szülés utáni depressziója van, amiről nem tehet, és ez nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyerekét. Bele kell rázódnia, ennyi. Lazítson, ne a házimunka legyen az első és menjen el pszichológushoz, ő majd tudja mit kell tenni ilyen helyzetben. Ezt írtam, nem azt, hogy egy senki a kérdező. " Tanulj meg olvasni".

Csak példaként írtam, arra hogy egy nemvárt gyereket is lehet szeretni. És hogy a szülés utáni depresszió sokaknál előjöhet. Szerencsés vagyok hogy nekem nem lett, nem az én érdemem, szóval nem tudom miből gondolod, hogy le kell borulni előttem...

Arrogáns köcsög :D Gratulálok a színvonalhoz.

Oké, szerinted más. Szerintem meg sehol nem írt olyat a kérdező, amiből arra lehet következtetni, hogy utálja a gyerekét és félni kéne attól, hogy kárt tesz benne, ha 5 percig egyedül marad vele.

Foglalkoztatja a dolog és szeretne változtatni. Akérdésben pedig az szerepel, hogy nem beszél hozzá, nem igazán kötődik még. Szerintem ha ennél súlyosabb és rosszabb gondolatai lennének (pl ki akarja dobni az ablakon) akkor ezt írta volna és nem egy "apróságot."

Egy négy hónapos baba többet ért, mint gondolnád. :)

Gondolkodj el a dolgon, hogy segítséget kész egy szakembertől, mert ez szülés utáni depresszió is lehet. Én nem ítéllek el, biztos nehéz lehetett egy nem kívánt terhességet végigcsinálni. Beszélj a lányodhoz, nem kell gagyogni neki, szimplán kommunikálj. Pl kezdésnek dícsérd meg, ha ügyesen evett, vagy kommentáld az öltözést. Nem arra fog figyelni, amit mondasz, hanem a hangodra, hangszínedre. Fura lesz, de bele fogsz jönni.