A mai Fiúk mikor szakadnak ki a családi fészekből?
# 16/20 Miért vettek fel a szülei a családi házra olyan hitelt, amit még 25 év múlva is fizetnek? Nehogy már a gyermeküknek kell azért melózni, hogy az ő hitelüket fizesse. Manapság az ember nem azért nevel gyereket, hogy az később eltartsa őt.
Ha pedig egy anyuka azért nem akarja elengedni a gyermekét mert nem szeretne egyedül maradni, azzal igenis kisajátítja magának. Gyakran ráadásul az ilyen fiatal felnőttek még 25-30 éves korukban is ,,életképtelenek", nem tudnak se mosni, se főzni, mert anyuka megcsinál nekik mindent.
#15: én abban a helyzetben vagyok, hogy szerencsére félre tudok rakni.
Ha elköltöznék albiba, akkor már nem biztos :)
Barátnővel meg nem tudom milyen lenne együtt élni, ettől kicsit félek, mi van ha rosszul sül el(lakva ismerszik meg az ember)
Én esetemben nem sajátít ki anyukám. Sőt inkább ő támogat minden ilyen dologban. Nálunk lehet hogy fordítva volt... :) Most már viszont nem.. szal kicsit olyan a szitu minha pl. egy kis oroszlánt nevelgetsz a városban, elkényezteted,félted,és nagyjából jól is neveled, nem rossz gyerek stb stb aztán megnő és ki kéne menni a dzsungelbe..
Ami így nem könnyű. És ahogy telik az idő, még a kisoroszlán kapja meg azt hogy "te milyen ciki vagy hogy még mindig otthon vagy..."
#18: így van.
#21: egyetértek veled részben,- úgy kéne, hogy ha a gyerek rászorul, akkor max a szülő segíti. Mondanám hogy "és nem fordítva", de sajnos ebben a mai helyzetben mindenki ott segít ahol tud a másiknak. Te mondanád szüleidnek, hogy bocs nem segítek oldjátok meg? :)
+
"Ha pedig egy anyuka azért nem akarja elengedni a gyermekét mert nem szeretne egyedül maradni, azzal igenis kisajátítja magának. Gyakran ráadásul az ilyen fiatal felnőttek még 25-30 éves korukban is ,,életképtelenek", nem tudnak se mosni, se főzni, mert anyuka megcsinál nekik mindent."
Ebből én haragot érzek ki, főleg az utolsó mondatból.Olyan mintha.. neked nem csináltak volna meg semmit, és mérges vagy azokra akiknek úgymond "kinyalták" a seggét. Ez érthető is végülis. Viszont. Most lehet h hülyén hangzik, de az a helyzet hogy nem mi választjuk meg a szüleinket basszus.. Szóval.. Te nem tehetsz arról, ha téged jól elkényeztettek aztán olyan lettél amilyen...
28 éves a bátyám, ő még mindig otthon lakik. Nagyon kényelmes neki így az élet. Dolgozgat,legfőbbkép a családi vállalkozásban, a nagyvilágról túl sok lövése nincs.
Képes lett volna vidékről feljárni pestre dolgozni havi netto 80 ezerért...mondanom se kell,hogy a bérlet vagy 40 ezer... Anyám inkább unszolja,de apám oltja le mindig,hogy Ő maradjon csak itthon,majd ha eljön az idő viszi a dolgokat tovább...HA nem segít,akkor gépezik. Az utóbbi 3-4 évben kezdett el társasági életet élni. Olyan helyekre jár,ahol én 17-18 évesen buliztam...Barátnője szokott lenni, jóvágású gyerek, csak annak ellenére,hogy az igazi életről dúnsztja nincs, komoly életet akar élni. HA valakivel összejön azt úgy gondolja,hogy x idő után elveszi,ha arra méltó a lány,családalapítás..stb. Ha mondjuk a csaj féltékeny típus,akkor 5-6-7 hónap után simán közli vele,hogy ez így nem fog működni és útjára engedi a leányzót.
Én 18 éves koromban eljöttem hazulról,mert apámnak nem tetszett a választottam...azóta is azzal a férfival vagyok.
Ha sokáig húzod,akkor te is megrekedsz a "gyerek" státuszban. Minél idősebb az ember annál kevésbé képes a változtatásokra.
,,#21: egyetértek veled részben,- úgy kéne, hogy ha a gyerek rászorul, akkor max a szülő segíti. Mondanám hogy "és nem fordítva", de sajnos ebben a mai helyzetben mindenki ott segít ahol tud a másiknak. Te mondanád szüleidnek, hogy bocs nem segítek oldjátok meg? :) "
Nyilván én is segítenék ahogy csak tudnék, hál' Istennek nincs ilyen gond :)
,,Ebből én haragot érzek ki, főleg az utolsó mondatból.Olyan mintha.. neked nem csináltak volna meg semmit, és mérges vagy azokra akiknek úgymond "kinyalták" a seggét. Ez érthető is végülis. Viszont. Most lehet h hülyén hangzik, de az a helyzet hogy nem mi választjuk meg a szüleinket basszus.. Szóval.. Te nem tehetsz arról, ha téged jól elkényeztettek aztán olyan lettél amilyen..."
Harag nélkül írtam, ami azt illeti én is ilyen kinyalt seggű egyén vagyok (ráadásul pont legkisebb testvér) és nagyon is szeretem a szüleimet :) Persze hogy nem mi választjuk meg őket, ők azonban megválasztják, hogy legyen-e gyerekük. Ha pedig lesz, akkor azt neveljék is fel rendesen, készítsék csak fel az életre! Főzni/mosni megtanítani egy gyereket egyáltalán nem nagy dolog (persze magunktól megtanulni sem), de szerintem nagyon hasznos tud lenni!
# 21/25 Bírom ezt…nem mindenki életképtelen aki otthon lakik 30éves korában is.Lehet hogy mostanság egyre több embernél meg panelprolinál igaz ez,de Én a baráti körömben kevés ilyet tudnék felmutatni.Aki ebben a korban otthon lakik,persze bizonyos dolgokat nem csinál meg,de ettől függetlenül minden másban a toppon vannak.Na meg te lennél olyan hálátlan hogy xarban hagynád a szüleid?Azokat az embereket akik felneveltek és a fizetésüket és rengeteg szabadidejüket feccölték beléd? Hogy mi köze van az embernek a 25 éve szülők által felvett hitelhez? Talán annyi hogy abból a pénzből tetőt húznak az ember feje fölé,na meg sok befizetett évet kár volna eldobni…Na meg ha belegondolsz ha elveszik a házat akkor te sem örökölhetsz semmit sem és manapság a saját tulajdonnál értékesebb dolog nem igazán akad,mert ha nincs ingatlanod majd mehettek a híd alá ha van valami….Mivel neked is fényesre nyalták a hátsód így nem tudod hogy mikkel is járnak a dolgok,hogy mi munka van egy házban vagy akármi másban is…
Maydy4!
Nem minden ember olyan mint a tesód!
Kedves 26-os! Ajánlom neked elolvasásra az előző kommentem :)
,,Mivel neked is fényesre nyalták a hátsód így nem tudod hogy mikkel is járnak a dolgok,hogy mi munka van egy házban vagy akármi másban is… "
Azért ez nem egészen így van, most is külön élek tőlük, ahogy a testvéreim is.
No de már teljesen elszakadtunk az eredeti témától, ha a véleményemre vagy kíváncsi, azt már szépen érthetően leírtam a hármas számú kommentben. A huszonegyes csak egy válasz volt egy másikra.
Elmondom az én példáimat.
Lakótársam, 23, fiú, 18 éves kora óta él külön a szüleitől, mert másik városba ment egyetemre.
A volt barátom, 25 éves fiú, 20 éves kora óta él külön, de hetente hazajár 3 napra, egyetem miatt van csak Bp-en.
Az azelőtti barátom budapesti, ide is járt egyetemre, 24 éves korában költözött le otthonról, amikor velem összeköltözött, de szakításunk után sem ment vissza, hanem vett egy lakást.
Olyan ismerősöm nincsen, aki nem járt egyetemre, és a korosztályomhoz tartozik, szóval nem tudok segíteni, hogy azok mikor kerülnek ki a fészekből.
Szerintem neked most már meg kell várni, hogy legyen olyan munkád, hogy egyedül albiban lakhass (ha nem akarsz lakótársakat), vagy pedig összegyűjteni egy lakásra valót. Vagy pedig azt, hogy komoly barátnőd legyen. Utóbbival az a baj, hogy 1. egy felnőtt nő furán nézne, hogy nem pénzügyi megfontolásból élsz anyádékkal, 2. túl későn fogsz önállósodni, nem is fogsz, mert a barátnőd lehet, hogy egy felnőtt nő lesz, és ő lesz az új anyukád.
27L
# 28/28 Mind egyetemisták ,akiket leírtál,nos manapság azok mennek egyetemre akik megtehetik.
Nos a volt párod is egyetemista volt miből is vett lakást? :) Nyert a lottón vagy az anyjáék fizették? :)
utolsó: de miért beszélsz a pénzről? a kérdező sem beszél róla!
ha a koromat megnézed, látod, hogy 2006-ban mentünk egyetemre, akkor még volt állami hely, nagyon is sok, ha jól tanultál. Most is van, ha van két emelted, és mondjuk két nyelvvizsgád, akkoriban is kellett ennyi bejutni az egyetemre.
nem egyetemista volt, mikor lakást vett, egy szóval nem írtam. hitelre vette a fizetéséből. :)
szerintem egy értelmes, felnőtt nő nem járna olyannal aki NEM PÉNZÜGYI megfontolásból lakik a szülei nyakán, hanem mert "nem jön belülről". Szerintem nem akar senki egy párkapcsolatban gyereket nevelni, aki már 25 éves...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!