Tényleg túl korán "repülünk ki a családi fészekből"?

Anyukám azért stresszelt be, mert érezte, hogy az élete "nyara" véget ér. Én voltam a harmadik kirepülő. El is mondta, hogy még öt-hat év, kirepül a húgom is, ők meg ott maradnak a nagy házban, egyedül. Egy korszak vége ez is.

Ahogy a gyerekkor, az egyedülálló felnőttkor, a "kiscsalád" kora is véget ér ezzel, és 5-10 éven belül jön a "nagycsalád" kor, amikor unokák lesznek.

Anyukámnak volt egy másik jó szövege is: nagyobb asztal kell majd. Kiszámolta, hogy a gyerekek nem elfogynak: hatványozódnak. Mi négyen vagyunk. Mindenkinek számoljunk egy párt és két gyereket. Az 16! Hol találnak ők 18 személyes asztalt és hova rakják, ha ünnepi ebédre megyünk? XD

Szerintem anyukád beijedt, hogy most ő öregszik. Nyugtasd meg, hogy nem mész messzire, ez még csak szárnypróbálgatás!

nálunk ez érdekesen nézett ki.

miután leérettségiztem és felvettek az egyetemre, anyukám elköltözött a barátjához, lévén, hogy már 4 éve együtt voltak, és szerettek volna felnőtt módjára élni, nem hétvégente átjárkálni egymáshoz mint a tinik :)

ottmaradtam a lakásban egyedül, eltartott, én meg melóztam részidőben és mellette egyetemre jártam.

nos, hülyén is nézett volna ki, ha huszonéves koromban is ott hesszelek a nyakukon :)

egyikünk sem bánta meg, hetente többször is találkozunk. azóta lett párom, most vele élek együtt, anyum nagyon kedveli, örül, h összeköltöztünk :)

érthető, hogy anyukád félt, de szerintem ha mindkettőtöknek van jó szakmája, akkor nem lesz semmi gond, és jó, hogy nem haraggal váltok el, mert ha mégis segítségre lesz szükségetek, akkor tuti ott lesznek, és támogatnak majd.

a bátyádat talán azért nem féltették mert fiú :)