Nehéz kirepülni a családi fészekből. Ti mit gondoltok erről?
Párommal három éve vagyunk együtt. Édesanyja külföldön dolgozik, és most eljött az idő, hogy kihasználjuk a lehetőséget és mi is kimenjünk.
Egyedüli gyerek lévén szüleim nehezen viselik, és én is. Tudom, hogy nem a világ végére megyek és igyekszem lehetőleg sűrűn hazajárni. Mégis nagyon megvisel, aggódom a szüleim miatt, hogy fogják feldolgozni a hiányomat, és én hogy fogom...
22/L
Ez az élet rendje pedig!Mint ahogy a halált is sokan nehezen fogadják el,de az is az élet rendje...
Te félsz az ismeretlentől és a megszokott kis világodból való kilépéstől,a szüleid meg Téegd féltenek egy szem gyerek lévén!De majd idővel a szüleid is megnyugszanak és Te is önállóbb és magabiztosabb leszel!Vigasztaljon az a tudat,hogy bármikor haza tudsz menni majd,ha szükséges és a szüleid mindig ott lesznek a háttérben ha baj van;)
Örülhetsz, hogy ilyen könnyen kirepülhetsz...
(Már bocs, de magamból indulok ki, édesanyám lenne a legboldogabb, ha végre önálló életem lehetne.)
Köszönöm a bíztató válaszokat...
Hát 4 évig kollégiumban éltem, aztán megint 4 évig albérletben a tanulmányaim miatt... tehát az elmúlt 8 évet igazából félig meddig függetlenül töltöttem...de pont attól félek, hogy olyan kevés időt töltök/töltöttem velük...és tudom azt,ha valami baj érné őket, nagyon nagyon bánnám :S
Lehet, hogy butaságokat írok...kicsit meg vagyok zavarodva, de nagyon köszönöm a válaszaitokat!!!!!
A lányom, Londonban, én itt Bp. munkahely.
Tárgyalásom volt. Mire visszajöttem már várt a nemfogadott hívás. Mostanában rengeteget hív. Mindenbe beavat. Ha kell, ha nem .Már kezd az agyamra menni. Máskor keveset hiv, és elkezdek aggódni. És én telefonálok. Annyira sokminden nem változott mióta elment. Még látom is a skype-on. Persze nem tudom megölelni. Ez rossz :(
Köszönöm a válaszokat, igyekszem összeszedni magam, a skype-ot már telepítettem... :):)
hát irány a nagybetűs élet....
igen...teljesen igazad van, pár hónapja vagyok itthon és pl. mondta anyukám, hogy már nagyon hozzászokott ezalatt a kis idő alatt is, hogy itthon vagyok...
Sokat pityereg...pénteken indulunk és neki vasárnap lesz az 50. szülinapja... Nagyon sajnálom...de rá kell jönnöm, hogy ha mindig másokat néznék (pl most anyuékat, barátokat, akiket itt hagyok) akkor elszalasztanám a lehetőséget és sosem jutnék előbbre...
Nagyon nehéz... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!