Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Nehéz kirepülni a családi...

Nehéz kirepülni a családi fészekből. Ti mit gondoltok erről?

Figyelt kérdés

Párommal három éve vagyunk együtt. Édesanyja külföldön dolgozik, és most eljött az idő, hogy kihasználjuk a lehetőséget és mi is kimenjünk.

Egyedüli gyerek lévén szüleim nehezen viselik, és én is. Tudom, hogy nem a világ végére megyek és igyekszem lehetőleg sűrűn hazajárni. Mégis nagyon megvisel, aggódom a szüleim miatt, hogy fogják feldolgozni a hiányomat, és én hogy fogom...

22/L


2010. okt. 26. 11:58
 1/10 anonim ***** válasza:

Ez az élet rendje pedig!Mint ahogy a halált is sokan nehezen fogadják el,de az is az élet rendje...

Te félsz az ismeretlentől és a megszokott kis világodból való kilépéstől,a szüleid meg Téegd féltenek egy szem gyerek lévén!De majd idővel a szüleid is megnyugszanak és Te is önállóbb és magabiztosabb leszel!Vigasztaljon az a tudat,hogy bármikor haza tudsz menni majd,ha szükséges és a szüleid mindig ott lesznek a háttérben ha baj van;)

2010. okt. 26. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Nehéz bizony! főként így, hogy rögtön külföldre mész, tehát nincs meg a folyamatos elszakadás ( kollégium, albérlet, majd költözés)! Viszont tényleg ez az élet rendje, meglátod amint azt látják a szüleid, hogy boldog vagy, jól érzed magad, megtaláltad a számításodat, máris könnyebbé válik az egész! Az is jó, hogy nem egyedül mész, hanem egy olyan emberrel aki évek óta melletted van, gondolom a szüleid is bíznak benn!? Nagy levegő, és el kell indulni... :)
2010. okt. 26. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:

Örülhetsz, hogy ilyen könnyen kirepülhetsz...

(Már bocs, de magamból indulok ki, édesanyám lenne a legboldogabb, ha végre önálló életem lehetne.)

2010. okt. 26. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:

Köszönöm a bíztató válaszokat...

Hát 4 évig kollégiumban éltem, aztán megint 4 évig albérletben a tanulmányaim miatt... tehát az elmúlt 8 évet igazából félig meddig függetlenül töltöttem...de pont attól félek, hogy olyan kevés időt töltök/töltöttem velük...és tudom azt,ha valami baj érné őket, nagyon nagyon bánnám :S

Lehet, hogy butaságokat írok...kicsit meg vagyok zavarodva, de nagyon köszönöm a válaszaitokat!!!!!

2010. okt. 26. 12:38
 5/10 nagyviri ***** válasza:
Nem lesz könnyű sem a szüleidnek, sem neked, de tényleg ez az élet rendje. Anyáméknak sincs szerencséjük ez ügyben, a húgom Új Zélandon él, én "csak" 200 km-re tőlük. De anyukám mindig azt mondja, hogy inkább lásson minket távolban boldognak, mint közvetlenül mellettük de boldogtalannak. Ha rendszeresen tudod velük tartani a kapcsolatot, ahogy mi is tesszük, nem lesz olyan rossz, mint gondolod. Anyukám emiatt tanulta meg a számítógép, internet, skype használatát...
2010. okt. 26. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Jah,értem már...,azért aggódsz,hogy ha a szüleidnek valami baja esik Te nem vagy ott,és nem tudsz segiteni!Ez tényleg nyomasztó egyébként,ha igy belegondolok,de igy meg akkor egy helyben fogsz örökké toporogni!Sztem merj belevágni,a szüleiddel meg tarts szoros kapcsolatot..,hála az internet világának,ma már mindennap tudtok akár skype-on is beszélgetni,ha majd külföldön leszel!;)
2010. okt. 26. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

A lányom, Londonban, én itt Bp. munkahely.

Tárgyalásom volt. Mire visszajöttem már várt a nemfogadott hívás. Mostanában rengeteget hív. Mindenbe beavat. Ha kell, ha nem .Már kezd az agyamra menni. Máskor keveset hiv, és elkezdek aggódni. És én telefonálok. Annyira sokminden nem változott mióta elment. Még látom is a skype-on. Persze nem tudom megölelni. Ez rossz :(

2010. okt. 26. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, igyekszem összeszedni magam, a skype-ot már telepítettem... :):)

hát irány a nagybetűs élet....

2010. okt. 26. 14:13
 9/10 anonim ***** válasza:
Hidd el most sokkal könnyebb elkezdeni a külön életet, mintha a kollégium-albérlet után még hazaköltöznél! - tapasztalatból tudom, fősuli után rögtön összeköltöztem az akkori párommal, egészen zökkenőmentesen ment, persze eleinte furcsa volt, hiányzott a régi otthon, de nagyon hamar belerázódtunk - aztán véget ért az a kapcsolat 3 éve hazaköltöztem, s most megint az elválás előtt állunk... és hát meg kell mondani már a gondolat is fájdalmas, anyum is mondogatja, hogy nem tudja mi lesz ha elköltözöm(persze sosem tartana vissza) , hugimmal is rettentően összenőttünk ez alatt a 3 év alatt... szóval így most sokkal nehezebb lesz, mint fősuli után, mikor olyan természetes volt, s mivel koleszos voltam, valahogy nem volt olyan drasztikus sem...
2010. okt. 26. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:

igen...teljesen igazad van, pár hónapja vagyok itthon és pl. mondta anyukám, hogy már nagyon hozzászokott ezalatt a kis idő alatt is, hogy itthon vagyok...

Sokat pityereg...pénteken indulunk és neki vasárnap lesz az 50. szülinapja... Nagyon sajnálom...de rá kell jönnöm, hogy ha mindig másokat néznék (pl most anyuékat, barátokat, akiket itt hagyok) akkor elszalasztanám a lehetőséget és sosem jutnék előbbre...

Nagyon nehéz... :(

2010. okt. 26. 19:01

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!