Elképzelhető, hogy autista?
A lányom 17 éves és azt vettem észre az utóbbi 2 évben, hogy lelassult a szellemi fejlődése. Nagyon okos, de úgy viselkedik, mint egy 6 éves kisgyerek. Nem is az, hogy lelassult, hanem a kortársaihoz képest nagyon furán viselkedik. Néha csak úgy leül a földre és elkezd magában játszani 2 bármilyen játékfigurával, meg úgy beszél, mint egy kisgyerek. Azt is megfigyeltem, hogy nagyon zavart, mikor rajtam kívül bárkivel kell beszélnie, de már lassan velem is igen furán beszél, mert alig értem, amit mond. Mintha félne az emberektől vagy nem is tudom. Nem mer senki szemébe nézni, mindig rángatja direkt a lábát vagy a kezét, mert képtelen nyugodtan ülni egy helyen. Nem is nagyon figyel már arra, amit mondok, nagyon gyakran elkalandozik. Sosem volt valami mosolygós gyerek, de mostanában úgy vettem észre, hogy csak nagyon nagyon ritkán mosolyog, akkor is csak ha magától rájön. Én eddig ezeket a dolgokat annak tudtam be, hogy biztos megszokta, hogy egyke volt mindig is, az egész család mindig pátyolgatta, mikor kisebb volt és lehet, hogy ez hiányzik neki, mert nem akar felnőni. Felnőttes filmeket nem néz soha, csak meséket, bulizni nem jár, a barátaival nem barátkozik már, mert azt mondja rájuk, hogy felnőttesen viselkednek. Teljesen úgy viselkedik, mint egy kisgyerek, nem úgy, mint egy kamasz. Más gyereke is viselkedik így? Tudom, hogy amiket leírtam, kicsit furának tűnnek, de egy teljesen okos lányról van szó, de mégis..ezt nem lehet elmagyarázni. Olyan, mint egy kisgyerek nagy tudással. Minden olyanról, ami a tudományokhoz vagy a filozófiához köthető, szörnyen okosakat mond, de ami úgy az élettel, meg felnőttes felfogással kapcsolatos, furán vélekedik. Sőt, nem is vélekedik, mert őt az nem érdekli. Ha hozzászólnak, mögém bújik vagy nem mer válaszolni, meg nem mer senkire ránézni. Mégis mit tehetek vagy ennek milyen okai lehetnek? Túl érzékeny? Nagy trauma nem érte soha, de mindig is érzékeny volt és már kicsit furcsállom a dolgait. Az autizmusról alig tudok valamit és felmerült bennem ennek a gyanúja is. Kérem Önöket, segítsenek azzal, hogy leírják a véleményüket.
A válaszokat előre is köszönöm.
Amellett hogy természetesen elviszed orvoshoz, azt írtad, hogy elmondta neked, hogy nem akar felnőni. Erről beszélgettetek bővebben? Elmesélte konkrétan hogy mitől fél? Mert abból amit leírtál, valóban az tűnik ki, hogy nem viselkedik normálisan, de lehet, hogy csak egy szerepet vett fel, mégpedig egy kisgyerek szerepét, és ezt játssza folyamatosan, azért hogy ne nőjön fel.
Én úgy látom, hogy csak a felnőttes dolgokat utasítja el, ha játszanál vele társasjátékot, azt biztosan kitűnően és élvezettel csinálja, és normálisan. Ha úgymond beteg lenne, szerintem az se menne neki. de nem tudom, te ismered, beszélgess vele, mitől fél.
Sok sikert!
Nem idegennek kellett volna elmondani,hanem elgondolkodni rajta.
Egyébként javítok egy jó szülő,nem egy ritka betegséget kezd el okolni,ha elcs.e.sz.te a gyereke nevelését.
Egy normál család mellett kell,hogy legyenek rokonok,barátok,egy anyának ezt kell biztosítani a gyermekének.
Az,ha a lány még mindig ilyen 17 évesen az egyértelműen nevelési hiba.
Egy jó szülő,ezt felismeri/elismeri és megfelelő szakemberhez fordul(itt pszichológus)nem betegségeket talál ki(ami ugye a felelősségtől megszabadíthatná,mert milyn jó lenne,ha egy neorológus azt mondaná,hogy kérem asszonyom,ön a világ leleg,leg legszuperebb anyája,sajnos a lánya azért ilyen,mert fizikális problémái vannak,de semmi gond,napi egy tabletta és a kislánya olyan tökéletes lesz,mint senki másé!)na egy jó anya nem ilyen.
Úgyhogy nem kell válaszolni,viszont el kellene gondolkodni,mi az ami rohadtul el lett tolva...
11:51 es vagyok. Szerintem az anyának ebben semmi hibája nincs. Nem tehet arról, ha a gyerek nem viselkedik normálisan. A nevelési hiba annál van, aki hisztizik, elkezd netán drogozni (bár ott sem csak a szülő a hibás) pasizik orrba-szájba, nem tanul csak haverozik. Az elnevelt éppenhogy minél hamarabb felnőtt akar lenni, és azt hiszi az, ezért csinál marhaságokat. Ebben az esetben viszont pont hogy az a gond, hogy nem akar felnőni. Ezt szerintem nem lehet neveléssel elérni. Ha valaki tutyimutyi, és nem mer megszólalni felnőttek előtt, az lehet nevelési hiba, de akkor viszont nézne filmeket, menne a barátnőivel.
Tehát szerintem azt, hogy egy gyerek a komplett felnőttséget elutasítsa nem lehet elérni nevelési hibával.
És azzal is egyetértek, hogy nagyon sok időnek el kell telni ahhoz, hogy észrevegyük hogy valami tényleg rendellenes, nem csak aktuális diliről van szó. Ez nem történik azonnal, és nem lehet a gyereknek rontani minden egyes furcsaságnál, hogy te miért csinálod ezt vagy azt, ez nem normális... Akkor beteges valami, ha hosszú időn keresztül rendszeresen előfordul, és nincs rá ésszerű magyarázat.
"te ne akard megmondani, hogy mi a helyes nevelés, mert én azon kívül, hogy nem tudtam neki mindig megvenni azt, amire vágyott, nem hibáztam. "
Hölgyeim és uraim: Itt a tökéletes anya, aki már két éve nem csinál semmit beteg gyereke ügyében. Tessék Őt példaképnek tekinteni! Mert Ö soha nem hibázott.
Én nem akarom megmondani,mi a helyes nevelés,én azt tanácsoltam minnél elöbb vidd el a lányodat pszichológushoz.Ugyanis ezzel két évet késtél már eddig is.
Azt meg ott megmondják,hogy normálisan viselkedik-e a lányod,vagy sem.Azt is,ha egyéb vizsgálatokra van szükség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!