Egy autista embernél el lehet érni, hogy beszéljen valamit?

A legtöbben ki tudják fejezni magukat másképp is, nem csak szavakkal.

Zenével, tánccal, rajzzal, vagy egyéb alkotással.

Ezt az "utat" kéne megtalálni a belső világához, amibe ő bezárkózott.

Szerintem nem reménytelen.

Ne érezze, hogy sajnálatból mész oda hozzá..hanem mert barátkozni akarsz vele meg ilyenek. Hidd el, ha érzi, hogy benned megbízhat és számíthat rád, akkor TALÁN neked mondd valamit...semmi se lehetetlen, viszont ehhez nagy kitartás kell és akarat erő a részedről. Ne add fel, mert nem lehetetlen!!

az óvodában én is két évig nem szólaltam meg egyszer sem. nem tudom miért, de nem beszéltem. Volt egy lány aki mindig törődött velem, foglalkozott, beszéd nélkül tudott velem kommunikálni, és mikor elmúlt a nembeszélős korszakom, az óvoda végéig a legjobb barátok lettünk.

Nem vagyok autista(nem tudom magamról, remélem is, hogy nem vagypk, de teljesen normálisnak érzem magam, normális emberként kezel mindenki, szval nem érzem, hogy más lennék..)

de szval várjál, ha tud beszélni, egyszer csak meg fog szólalni, és biztos ő is hálás lesz, hogy nem hagytad egyedül.

Nekem is volt a gimiben egy autista oszt. tarsam. Nagyon meglepodtem az oszt. talalkozon, ugyanis nem semmi komoly ember lett belole. Azert ok is fejlodnek a korral. Ot is szekaltak a fiuk, de egyebkent azota is osszejar 2-3 fiuval az osztalybol, mert a hecc mogott ott volt, hogy ertekes embernek tartottak. Bar o beszelt, nagyon is sokat es sokszor direkt hulyesegeket csak azert, hogy befogadjak. Nem is biztos, hogy ez az oszt. tarsad autista.

Az tudna valtoztatni a fiu helyzeten, ha elkezdene par ember ot befogadni es lehetoseget kapna toletek, hogy megmutassa magat. Ha teged ez a dolog zavar, te miert nem probalsz meg vele beszelgetni? Egyebkent lehet, hogy az autizmushoz nem sok koze van ennek, hisz azt irod, hogy elvesztette a szuleit. Mekkora sokk lehetett ez neki kiskoraban.

Utolsó, te mennyire olvashatsz figyelmesen, hiszen azt írja, hogy próbálkozik beszélgetni vele? Erre te megkérdezed, miért nem próbálja meg...

Egyébként igen valószínűleg autista. Az első két hozzászólóval értek egyet.

Nagyon szép tőled,hogy próbálsz segíteni.

Egyáltalán nem biztos,hogy ez a fiú autista. A nem beszélés még kevés az autizmushoz.

Az én kislányom most 12 éves,és a suliba,ill. idegen helyen ő sem beszél,pedig tud.Igaz,ő legalább itthon sokat beszél.

Ezt választott némaságnak nevezik,mert képes a beszédre,de valami megakadályozza,hogy verbálisan kommunikáljon.

Ennek a fiúnak a szülei elvesztése épp elég ok lehet arra,hogy így bezárkózzon.

Nagyon sok türelemmel,elfogadással tudsz neki segíteni.

Ne akard rávenni,hogy megszólaljon,az nem segít.

Ha már biztos lesz abban,hogy Te nem fogod bántani,egyszer majd nyitni fog feléd.

Az én lányomat is sokat bántották emiatt,kivéve egy lányt. Na,ő az egyetlen akivel beszél a suliban.

A google-ba keress rá: ELEKTÍV MUTIZMUS.

Lehet,jobban illik rá ez a meghatározás.

És ne add fel,nagy szüksége van az elfogadásra.

Az autismusnak tobb formaja van. Akik a kanner szindroma alatt vannak diagnozalva, azoknak sajnos tobb mint a fele nem beszel es nem is fog.

Zene, rajzolas, iras terapia nagyon hasznos, es igy is kommunikalnak.

Mindent megert, meg ha nem is nez Rad. Hagyni kell, hogy mindent az O idejukben csinaljanak. Onekik a zaj, a sok ember nagyon zavaro.