Mit csináljak, lépjek le?

Az a kislány biztonságra vágyik, s azt, úgy tűnik, hogy az aőja tudja neki biztosítani és akarja is. Mert az most már az apjának a feladata.

A feleség azt jelenti: a másik felem. Vele vagyok egész.

Benned nem találta meg a másik felét, mert neked nem fontos az, ami neki az élete fő értelme kell legyen.

Tetszik, nem tetszik, még téged is felülírva, megelőzve: mindig a gyerek az első.

Könnyű nekünk fikázni a Kérdezőt! Tanácsot mindig könnyebb adni, mint azt megfogadni!

A Kérdező tisztában van azzal, hogy nem a gyerek hibája, hogy ezt érzi, de rosszuul van nevelve, és ez az anyja hibája, akit utál, és őrá emlékezteti a kislány.

Igaz, hogy egy kisgyerek formálható, de nagy lutri, hogy mennyire. Lehet, hogy éveket elpazarol a nevelésére, és mégsem fog sikerülni. Arról nem is beszélve, hogy SOHA nem lesz a kislány a saját gyereke.

És akkor még ott van az apró finomságok, hogy mi van, ha az apuka háttérbe szorítja a kérdezőt érzelnileg, anyagilag. (Ugye hallottunk már számtalan példát arra, hogy a hitelrészletre nem futja, de a barbiházat megveszi a gyereknek 20,000-ért)

Ha közös gyerek lesz, akkor még cifrább lesz.

Kedves Kérdező, nem állítom, hogy borzalmas lenne az életed, és nem alakulhatnának jól a dolgok. De nagy esély van arra, hogy bizony balul sül el, és csak az idődet vesztegeted.

Én amondó vagyok, hogy suba subával, guba gubával: gyermektelenek gyermektelennel jöjjennek össze. Az elvált gyerekes szülők meg elvált gyerekes szülőkkel. Boldogítság egymást!

Szerintem nem kene megkovezni a kerdezot. Tegye a kezet a szivere mindenki, es gondolkozzon el, hogy egy szamara irritalo termeszetu gyerekkel szeretne-e egyutt elni.

Mert a kerdezonek joga van erre nemet mondani.

Eleg intelligens ahhoz, hogy ne varja el a parjatol, hogy ne vegye magahoz a gyereket, de o ebben nem szeretne reszt venni. Ez szerintem egyaltalan nem elitelendo kategoria.

O keres egy masik ferfit, a ferfi pedig egyutt lakik a lanyaval.

En nagyon szeretem a gyerekeket, de bizony van olyan rokongyerek, akit latni se birok, annyira elviselhetetlen.

Senki nem bántja a kérdezőt. Én korrektnek tartom, hogy beismeri, hogy nem tudná elfogadni a férfi kislányát.

Van, aki el tudja fogadni más gyermekét, van, aki nem. Nem is azért, mert "más" gyereke, hanem, mert a férfinak mindig is a kislány lesz az első. De ez így is van rendjén.

Szóval, ha ez nem megy, akkor keresni kell egy gyermektelen párt.

"de rosszuul van nevelve, és ez az anyja hibája"

Persze. Mindig más a hibás.

Annak a kislánynak apja is van.

Ide-oda dobálták, persze, hogy "nyafog", mert joga van a szüleinek kizárólagos szeretetéhez, ahhoz, hogy míg nem önállósodik, ő legyen a középpontban, mindenkit megelőzve.

Apja végre ráébredt, hogy mi a kötelessége.

A hölgy vagy megszokik, vagy megszökik.

Hát mostmár értem nevelőanyámat. Gondolom neki is ugyanez a gondja velem, mert egyszer a fejemhez vágta, hogy anyámat várnám vissza apám mellé, pedig szó sem volt ilyenről, és anyukám sosem tett ellene semmit, sőt senki ellen.

Lépj le! Nekem például úgy tönkretette a lelkemet az, hogy bármit csináltam nevelőanyám képtelen volt elfogadni engem, és csak a rosszat látta bennem.

#27

Nem az volt a kérdés, hogy kinek a hibája, hogy ilyen lett a gyerek, hanem, hogy a Kérdező vágjon-e bele egy közös életbe.

Azok, akik fikázzák a kérdezőt, azok vagy elvált anyák, vagy elvált szülők gyerekei, vagy gyámügyisek.