Kiderült a vőlegényemről, hogy füvezik! Hogyan tovább?
Június közepére van kitűzve az esküvőnk napja, de a hétvégén konkrétan sokkolódtam. Tudtam róla, megbeszéltük, hogy régen nem volt egy szent ember, mindent kipróbált amit csak lehet és aktívan füvezett is évekig, viszont amióta együtt voltunk erről letett, aminek én nagyon örültem. 2 évig bírta nélküle, utána pedig nem volt arca elém állni és elmondani mi a szitu.
Nem vagyok hülye, megismerem a szagát, de valahogy baromira jól leplezte eddig. Másfél éve szívja úgy, hogy még csak nem is sejtettem, pedig együtt élünk.
Szánalmasnak érzem magamat, hogy egy ilyet nem veszek észre és szánalmasnak érzem az egész kapcsolatunkat, hogy félt ezt megosztani velem.
Egyszerűen mindig úgy oldotta meg, hogy nem voltam ott és nem láttam, mire hazaért kitisztult a feje annyira, hogy ne vegyem észre.
Nagyon nagyon szeretem őt, de ezt most nem tudom hova tenni. Tisztességesen dolgozik, csinálja a dolgát, a kötelességeinek eleget tesz és mint párra sem lehet panaszom, mert tökéletes a számomra mindenhogy. Ezt viszont nem hiszem, hogy valaha is el fogom tudni fogadni benne. Nektek mi a véleményetek erről? Mit tennétek?
válasza:"Sajnos ezek a füvezös emberek,nem tudnak leszokni rola soha.Barmi aron elszivjak azt a sz.rt,meg ha hazudni is kell miatta."
Ekkora ostobaságot rég hallottam... Látszik, hogy a kommentelőknek lila fingja sincs a fűről...
Ez nem így van. Évekig szívtam. Egyetemre jártam, mellette dolgoztam és este megtekertem a magam kis jointját. Nekem így volt jó. Nem voltam agresszív, nem hanyagoltam sem az egyetemet, sem a munkámat. Nem használtam semmi más drogot emellett. Akkor kinek ártottam ezzel? Senkinek. És nem remegtem érte, ha pár napot nem szívtam.
Ma már két gyerekes anyuka vagyok, nem iszom, nem dohányzom, nem szívok. Hosszú évek óta nem szívok. Szóval akkor most, mi is van?
"Tisztességesen dolgozik, csinálja a dolgát, a kötelességeinek eleget tesz és mint párra sem lehet panaszom, mert tökéletes a számomra mindenhogy."
Kérdező, akkor mi a problémád? Kérdezd meg tőle, hogy minek hazudik, mi oka erre? Tudod, néma gyereknek anyja sem érti...
Amúgy hol szívott? Kiment az erkélyre? Csak, mert a fű nem szellőzik egykönnyen, nagyon jellegzetes szaga van, nehéz kiszellőztetni, főleg, ha valaki rendszeresen szív. Nem hiszem, hogy ezt nem érezted, vagy akár a ruháján...
Véleményem az, hogy üljetek le és beszéljétek meg. Máspedig az, hogy eljár dolgozni és este elszív egy jointot az nem katasztrófa. Nincs ezzel semmi baj. Szinte minden második ember megteszi. Akkor lenne probléma, ha minden nap otthon heverne a TV előtt a kanapén és csak a díleréig slattyogna el és egész nap szívna meg sörözne. Na, az a probléma...
válasza:
válasza:Nekem nem férne bele. A füvezés sem, de legfőképp az nem, hogy másfél éven át sunnyogott és hazudozott nekem. Ha máskor probléma lesz, akkor sem fogja felvállalni? Hogyan számíts így rá hosszútávon? Ebből a szempontból mellékes, hogy drog, ital, cigi vagy bármi, a lényeg a bujkálás és a hazugság.
Azt hiszem, adnék egy esélyt, elgondolkoznék, nekem kell-e változtatnom ahhoz, hogy lássa, nem kell előttem titkolóznia, felnőtt módon meg tudjuk beszélni a dolgainkat. De ezen a nyáron semmiképp nem mennék hozzá. Talán újabb egy-két év múlva, amikor látom, hogy működik a kapcsolatunk felnőttek módjára, és nem bujkál, mint a kamasz az anyja elől. De legyen szíves felnőni, csak akkor akarjon házasságot.
Nyilván azon is kiakadnék, ha részegen járna haza egy-egy ferde este után, ez valahogy még is elfogadottabb a mai társadalomban (itt nem az asszonyverő agresszív alkoholistákról beszélek).
Én sem vagyok szent, amikor összejöttünk engedtem a kísértésnek és kipróbáltam én is, igen. Ugyanígy kipróbáltam anno a cigit, meg mindent, amihez kedvet kaptam tini koromban. A különbség annyi, hogy én egyiknél sem éreztem úgy, hogy "szükségem lenne rá", így nem is szoktam rá.
A páromra sem mondanám, hogy függő, hetente-két hetente megy el a haverjaival bulizni, vagy csak beülni valahova 1-2 órára (elmondása szerint ilyenkor szívott). A baráti társasága két típusú emberből áll, az egyik felük iszik ilyenkor, a másik szív, ami mellett nem iszik. Gondolom ennek köszönhető, hogy "visszaesett".
Egyébként egy roppant értelmes ember, tudom azt, hogy kemény drogokhoz sosem nyúlna, még ha ez így hihetetlen is. Mélyen elítéli az olyan embereket, akik ezzel pusztítják magukat. A fűről nyilván teljesen más a véleménye. Nekem nem.
A hétvégén azzal bukott le, hogy amíg én a barátnőimmel ültem össze itthon, addig ő az ő haverjaival ült össze máshol. Kicsit túlzásba vitte, én is iszogattam, de amikor hazaért hajnalban még ébren voltam és láttam rajta, hogy totál meg van lassulva. Nem tudom megfogalmazni, fura volt, nem olyan, mint amilyen amúgy szokott. Rákérdeztem, hogy mi történt? Semmi... Látom, hogy nem tiszta... Hagyjam békén. Addig addig "vitáztunk", hogy kipakoltam a zsebeit egy hirtelen mozdulattal és minden szükséges "kelléket" megtaláltam.
Én nem értek hozzá, még ő mesélte anno, hogy tud töményebb és kevésbé tömény cigit tekerni, ha akar. Gondolom most az utóbbi volt terítéken, csak nem számított arra, hogy én hajnali 4-kor még ébren leszek és lebukik.
Aki mellett szívtak már füves cigit, az simán felismeri, hogy arról van-e szó, vagy sima cigiről. Ha nem gondoskodik a szaga eltüntetéséről, mondván, hogyha hazaérek, lezuhanyzok, fogatmosok és kész, asszony úgy is alszik, azon simán meg lehet érezni úgy, ahogy a sima cigit is. A hiba itt most annyi volt, hogy előbb csíptem fülön, minthogy eljutott volna a fürdőig, egyébként lehet még azt is elhittem volna, hogy csak kicsit többet ivott a kelleténél, azért viselkedik így.
Egy részem tudja, hogy ez törvénytelen, hazudott róla nekem is és ez nagyon nem oké. A másik részem viszont úgy érzi, hogy tudtam róla, hogy füvezett és a múltjával együtt fogadtam el, bár letette jóideje, amikor összejöttünk, sosem kértem erre (én abban a tévhitben voltam, hogy nem fog ismét hozzányúlni), így valahol a lelkem mélyén úgyérzem ez várható volt és nincs jogom balhézni, mert már az elején kellett volna azt mondanom, hogy "figyu, ez nekem nem fér bele".
Ennek ellenére nagyon elbizonytalanodtam. Sőt a másnapi vitánk hevében elmondta azt is, hogy jött már úgy haza beszívva, hogy nem vettem észre, úgyhogy nem tudja mi bajom van, amikor érdemben ez semmi... Azt hiszem ez fájt a legjobban. Jött így haza, leült mellém vacsorázni és még csak fel sem tűnt.
Milyen ember ő? Milyen ember vagyok én? Milyen a kapcsolatunk, hogy ez titokban maradhat ennyi ideig?
Totálisan elbizonytalanodtam.
válasza:jaj úgyis hozzámész, most minek írtál ide.
aztán ne rinyálj, ha durvább lesz.
sok boldogságot
válasza:21.
Büszke lehetsz magadra,es örülj neki,hogy te le tudtal szokni rola.Sajnos nem mindenki ilyen! Sokaknak nem eleg napi egy,meg kihagyni par napot.
válasza:Az a baj veletek, hogy minden sz/\rt (tündérmesét)elhisztek. Az ember két dologtól képes változni: sokk/trauma vagy szerelem. Téged nem szeret eléggé, ehhez a változáshoz nem eléggé <== így is lehet nézni. De úgy is, hogy ő ő, és ő így ő és lehet, hogy ilyen is marad, nem kell mindenkit megváltoztatni. Ha ezt nem tudod tolerálni, akkor nem biztos, hogy egymásnak valóak vagytok. Inkább most derüljön ki.
Majd jól elbutul és egy bamba állatot tudhatsz a férjednek évek múlva, aki csak lassan képes reagálni, akkor is kizárólag tehénbőgés-szerű, elhaló torokhangokkal.:) Ezért nem jár lapát, nagyotmondó kisasszonyok ne ezen az oldalon éljék már ki maguk. Köze nincsa válaszuknak lefogadom ahhoz, amit a gvalóságban tennének.
Kérdező, te eleget teszela kötelességeidnek, már ami egy kapcsolatban annak nevezhető? Esetleg valami elől visszamenekült a fűbe?
válasza: válasza:Nekem elég kulturált baráti köröm van, 30-40 körüliek vagyunk (srácoknál átlagos a 2 egyetemi diploma), egész sikeresek, családosok, normális értékrenddel. Sokan közülük 15-20 éve szívnak kisebb-nagyobb rendszeresség füvet, sőt néha kokaint is, mértékkel, úgy hogy semmi gond sincs velük, látom őket buliban, ha egy-két sört megittam már, akkor fel sem tűnik, hogy ők más szertől oldottak.
A fűvel igazából az a súlyos gond, hogy mivel illegális nálunk, ezért nem létezik belőle tanúsított megbízható, minőség-ellenőrzött termék.
Azt sem tudom mit nevezhetünk ilyen esetben függőségnek. Ha hetente-kéthetente szív, az azért nem olyan durva, de még is függőség valahol. Tegnap rengeteget beszélgettünk erről, hol vitatkozva, hol normálisan. Az lett a vége, hogy direkt nem szív napi szinten, ahogy régen tette és éppen azért nem akarta elmondani, mert bár sosem mondtam, tudja hogy ez nekem sok.
Ha elmegy bulizni neki ez a "kikapcsolódás", nekem az, hogy megiszok egy-két italt, ennyiről van szó, értsem meg.
Azt is elmondta, hogy ezzel a rendszerességgel nem fog lemondani róla, viszont azt megígérheti, hogy csak úgy a szürke hétköznapokban nem fog hozzányúlni, nem vágyik rá, illetve azelőtt, hogy a gyerekvállalást tervezgetnénk 1-2 évvel végleg le fogja tenni, mert nem akarja, hogy esetleg emiatt legyen probléma. Később pedig nem akarja, hogy a közös gyerekünk ezt lássa tőle...
Az más téma, hogy vajon elhihetem-e az ígéreteit, avagy csak manipulálni próbál, hogy ne hagyjam el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!